Personality traits and psychological complaints under patients suffering from headaches = Személyiségfaktorok és pszichológiai eltérések vizsgálata fejfájás esetén / Hal Melinda [et al.]
Bibliogr.: p. 392-393. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.18071/isz.76.0385
In: Ideggyógyászati Szemle. - ISSN 0019-1442, eISSN 2498-6208. - 2023. 76. évf. 11-12. sz., p. 385-393. : ill.
Háttér és cél - Egyértelmű a kapcsolat a pszichológiai tünetek és a fejfájás között, mégsem tiszta a személyiségfaktorok és a fájdalom, valamint a "fájdalom-viselkedés" kapcsolata. Korábbi tanulmányok a Big Five faktorait alapul véve kimutatták, hogy a fejfájással küzdők esetén magasabb neuroticizmus, alacsonyabb extroverzió, nyitottság és pozitív érzelmek mérhetőek. Tanulmányunk az első olyan vizsgálat, amely a fejfájás időtartamát, erősségét és gyakoriságát - külön-külön - figyelembe véve összefüggést állít fel a háttérben húzódó személyiségdimenziókkal. Közelebb kerülhetünk a személyiségdimenziók megismeréséhez általa, valamint egy olyan típus viselkedésének megértéséhez, akinek jelentős fejfájása van, mégsem fordul szakemberhez a probléma miatt. Módszerek - Kezelt (Csoport1) és kezeletlen (Csoport2) fejfájással küzdő páciensek csoportjait, valamint egészséges kontrollcsoportot (Csoport3) vontunk be vizsgálatunkba (összesen 360 vizsgálati alany). A fejfájást leginkább meghatározó erősség-, időtartamés gyakoriságváltozókat függő változóként vontuk be a NEO-PI-R Személyiség Leltár alapján a statisztikai eljárásba. Összehasonlító vizsgálatot is végeztünk a csoportok között. A vizsgálatban részt vevő személyek önkéntes, anonim, önkitöltős formában töltötték ki kérdőívcsomagunkat. Eredmények - Eredményeink alapján a többváltozós regressziós elemzés szerint a személyiségdimenziók 14,7%-át magyarázzák a fejfájáserősség varianciójának, 10,9%-át a fejfájás-időtartam varianciójának, míg 18,7%-át a fejfájás gyakorisági varianciójának. A Csoport1 és Csoport2 szignifikánsan magasabb értéket ért el a szorongás, a depresszió és a sebezhetőség aldimenziókon, összevetve a kontrollcsoporttal. A Csoport1 mindkét csoporthoz viszonyítva magasabb bizalommal rendelkezik, ugyanakkor a Csoport3 ugyanezen dimenzión szignifikánsan magasabb értéket mutat a második, vagyis a kezeletlen fejfájással küzdő csoporthoz képest. A sebezhetőség aldimenzión a Csoport1 szignifikánsan eltér pozitív irányba mindkét csoporttól, és a Csoport2 is mérhetően magasabb értéket ér el a kontrollcsoporttal összevetve. Következtetés - Vizsgálatunk alátámasztja, hogy a három, fejfájást leginkább meghatározó változó nem független a személyiségdimenzióktól, és a személyiségváltozók összefüggésben állnak a kezelés során jelentkező vagy a kezelés elutasítását támogató viselkedésben. A személyiségváltozóknak jelentős szerepe van az erősség, az időtartam és a gyakoriság alakulásában fejfájás esetén. Kulcsszavak: fájdalom, fejfájás, személyiségfaktorok, kezelés