Bevezetés: A menstruációs fájdalom kutatása az érintettek számának, a szenvedéssel töltött idő mértékének és a következményeknek az ismeretében hiányzik a szakirodalomból. Célkitűzés: A fájdalomkatasztrofizálás szerepét vizsgáltuk a menstruációs fájdalom szubjektív mértékének, gyakoriságának, mindennapi tevékenységet korlátozó voltának megélésében. Módszer: Vizsgálatunkban személyes tesztfelvétel során gyűjtöttünk adatokat mintegy 1000 már és még menstruáló, egészséges, túlnyomórészt felső- és középfokú végzettséggel rendelkező, túlnyomórészt nagyvárosban, többségében párkapcsolatban élő, saját megélése szerint kitűnő vagy jó egészségi állapotnak örvendő, többségében hormonális fogamzásgátló eszközzel nem élő, túlnyomórészt rendszeres menstruációs ciklussal rendelkező, 18 és 51 év közötti nőtől, 2016 és 2018 között. A menstruációs fájdalom mértékének, gyakoriságának és mindennapi tevékenységet befolyásoló voltának mérésére egy-egy nyitott kérdést, a fájdalomkatasztrofizálás mérésére a Sullivan és mtsai által kidolgozott Fájdalomkatasztrofizálási Kérdőívet használtuk. Eredmények: Saját mintánkon azt találtuk, hogy minél inkább "hajlamos" a vizsgálati személy a fájdalomkatasztrofizálásra, annál erősebb menstruációs fájdalomról számol be, annál gyakrabban él meg menstruációs fájdalmat, és mondja azt, hogy a fájdalom korlátozza mindennapi tevékenységét. Következtetés: Az eredmények rámutattak, hogy érdemes a menstruációs fájdalom mértékét befolyásoló tényezők közül a személyiségjellemzőket is vizsgálat tárgyává tenni, az eredmények beépíthetők a diagnosztikai és terápiás munkába.  Kulcsszavak: menstruációs fájdalom, fájdalomkatasztrofizálás