Bevezetés: Az egészségügyben dolgozó személyek mint közfeladatot ellátó személyek a 20. század második felétől fokozott büntetőjogi védelmet élveztek, és ezen speciális büntetőjogi védelem a mai egészségügyben dolgozó személyek életére és munkájára is hatással van. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogyan alakult ki az egészségügyben dolgozó személyek fokozott büntetőjogi védelme a 20. század második felétől kezdődően, hogyan változott és bővült ez a speciális alanyi kör, és ténylegesen mit foglalt magában. A tanulmány célja továbbá annak megjelenítése, hogy az ezen speciális közfeladatot ellátó személyek elleni erőszak bűncselekménye a kriminálstatisztika tükrében hogyan jelent meg. Módszer: A kutatás a kapcsolódó jogszabályok, joggyakorlat és jogirodalom áttekintésével történt, illetve a Legfőbb Ügyészség részére megküldött adatkérésre adott válaszban foglalt adatok feldolgozásával és elemzésével. Eredmények: A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak passzív alanyi körének bővülése révén ugyancsak bővült az egészségügyben dolgozó személyek köre, és a 20. század közepétől kezdődően a modern magyar büntetőjogban egyre szélesebb körben részesülnek büntetőjogi védelemben ezek a személyek. A joggyakorlat tovább bővítette a védendő személyek körét, aminek eredményeként jelenleg rendkívül széles körben illeti meg védelem ezeket a személyeket. Ez a védelem ugyanakkor nem általános, kizárólag az adott egészségügyi tevékenység végzéséhez kötődik, amit megerősít a rendelkezésre álló statisztikai adatok köre is. Következtetés: Az egészségügyi dolgozók mint közfeladatot ellátó személyek fokozott büntetőjogi védelemben részesülnek egészségügyi tevékenységük végzése során, és ennek révén lényegesen nagyobb mértékben tekinthetők a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűncselekménye sértettjeinek.  Kulcsszavak: közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, közfeladatot ellátó személy, egészségügy, egészségügyben dolgozó személy, büntetőjog