A modern társadalmak sajátossága, hogy a sok más emberrel való közvetlen és szoros kapcsolat már nem feltétele a túlélésnek. Sokan élnek úgy, hogy leginkább csak a közeli családtagokkal vannak bensőséges kapcsolatban, csak velük beszélik meg életük meghatározó elemeit. Vagy épp magányosak, és még ez a szűk szociális burok sincs meg körülöttük, a szomszédokkal vagy kollégákkal meg leginkább csak formálisan érintkeznek, köszönnek, megbeszélik, amit nagyon muszáj, de semmi több. Nem csoda, hogy egyre elterjedtebb az izolációs szorongás, a kirekesztődéstől való félelem. És az aggódás, hogy ezért folyton lemaradunk fontos dolgokról.