A fejlődési rendellenességek többsége a születést követően jó eredménnyel korrigálható, de néhány súlyos lefolyású kórkép esetében a hagyományos postnatalis kezelés eredményei még ma is rosszak. A veleszületett rekeszsérv, a tüdő veleszületett rendellenességei, a sacrococcygealis teratoma, az alsó húgyúti obstructio és a myelomeningokele legrosszabb kórjóslatú eseteiben néhány centrumban fetalis műtét végzésével próbálják a fejlődési rendellenesség várhatóan súlyos, sokszor élettel összeegyeztethetetlen természetes lefolyását megváltoztatni. Ezeknél a beavatkozásoknál a várható magzati előnnyel szemben az esetleges magzati és anyai szövődmények lehetőségét kell mérlegelni, és csak ezek figyelembe vételével, nagyon szigorú kritériumok alapján szabad indikálni ilyen beavatkozást.  Kulcsszavak: intrauterin sebészet, veleszületett rekeszsérv, CPAM, sacrococcygealis teratoma, myelomeningokele