Célkitűzés: Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy változott-e a szegedi egyetemisták részvétele az egészségfejlesztő rekreációs sportban az utóbbi évtizedben. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói milyen szinten sportolnak, miféle sportágakat, helyszíneket, szolgáltatásokat, szervezettséget preferálnak, illetve kimutathatók-e nemenkénti eltérések mindezekkel kapcsolatban. Hipotézisek: Feltételeztük, hogy a legalább heti 2-3 alkalommal sportolók aránya növekedett az utolsó felmérés óta; a sportoló egyetemisták célja a kikapcsolódás és az egészségmegőrzés; a legnépszerűbb mozgásformák közé a fitneszirányzatok tartoznak; a legtöbben nem választanak szervezett kereteket a testmozgáshoz; a sportágválasztás legfontosabb szempontja a megfizethetőség. Valószínűsítettük továbbá, hogy a férfiak gyakrabban sportolnak és versenyeznek, mint a nők. Anyag és módszer: Adataink lekérdezése az egyetemi elektronikus tanulmányi rendszeren keresztül, önkitöltős kérdőív segítségével valósult meg. A kérdőívet, 2711-en töltötték ki (a teljes populáció 17%-a), amiből adattisztítást követően n=2621 állt rendelkezésünkre. A leíró statisztika módszerei mellett a kategoriális változók közötti kapcsolat feltárására a Pearson-féle Khi négyzet (X2) próbát használtunk. Eredmények: Az előző felmérés óta a legalább egészségfejlesztő szintű testmozgást végző hallgatók aránya megduplázódott. A nők rekreációs sportolási gyakorisága szignifikánsan felülmúlta a férfiakét. A fitneszirányzatok és a kisebb költségvonzatú sportágak bizonyultak a legnépszerűbbnek. A legtöbben a feszültségoldás és az egészségmegőrzés céljából mozognak és a nők kevésbé nyitottak a versenyzésre, mint a férfiak. A hallgatók háromnegyed része maga szervezi testmozgását, de a férfiak gyakrabban sportolnak közösségben, míg a nők szívesebben mozognak otthon. A sportszolgáltatás kiválasztásában a megfizethetőség és a megközelíthetőség a legfontosabb szempont. Következtetések: Hipotéziseink egy kivételével beigazolódtak. A várt eredménnyel szemben ugyanis a nők a rekreációs sportolási gyakorisága felülmúlta a férfiakét.
Kulcsszavak: egyetemi sport, fizikai aktivitás, sportmotiváció, sportfogyasztás, Szegedi Tudományegyetem