Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=162972
MOB:2021/4
Szerzők:Nagy Tamás; Szentei András
Tárgyszavak:SARS-COV-2; HALLGATÓK; TESTNEVELÉS ÉS TESTEDZÉS
Folyóirat:Sport- és Egészségtudományi Füzetek - 2021. 5. évf. 4. sz.
[https://etk.pte.hu/oktatas_aloldalak/sport-es-egeszsegtudomanyi-fuzetek ]


  Effect of COVID-19 on physical activity among University students and young adults = A COVID-19 járvány hatása az egyetemisták és a fiatal felnőttek fizikai aktivitására  / Tamás Nagy, András Szentei
  Bibliogr.: p. 18-20. - Abstr. hun., eng.
  In: Sport- és Egészségtudományi Füzetek. - ISSN ISSN 2560-0680,  eISSN 2560-1210. - 2021. 5. évf. 4. sz., p. 6-20. : ill.


Célkitűzés: A COVID-19 világjárvány következtében csökkent a lakosság fizikai aktivitása. Ennek okán, kutatásunk célja volt összehasonlítani a pécsi egyetemisták és az átlag fiatal felnőtt lakosság fizikai aktivitásának mértékét a pandémia első lezárásának időszakában. Hipotézisek: A vizsgálatunkban 4 hipotézist állítottunk fel: (H1) A COVID-19 világjárvány következtében kisebb mértékben csökkent az egyetemisták, mint a nem egyetemisták fizikai aktivitásának mértéke (perc/hét). (H2) A veszélyhelyzet kihirdetése alatt az egyetemisták heti sportolási gyakorisága kisebb mértékben csökkent, mint a nem egyetemistáké. (H3) A veszélyhelyzet kihirdetése alatt a családi állapot típusa befolyásolja az egyetemisták fizikai aktivitásának mértékét (perc/hét). (H4) A veszélyhelyzet kihirdetése alatt a lakóhely típusa befolyásolja az egyetemisták fizikai aktivitásának mértékét (perc/hét). Anyag és módszerek: Kutatásunkban primer vizsgálatot végeztünk. Az IPAQ validált kérdőívet összesen 970 fő töltötte ki, amelyből 693 fő volt egyetemista, míg 277 fő volt fiatal felnőtt. A statisztikai elemzést az IBM SPSS 22. szoftver segítségével végeztük, melyben leíró elemzéseket (átlag, szórás) és analitikus próbákat alkalmaztunk (khi-négyzet próba, Mann-Whitney próba, Kruskal-Wallis próba, McNemmar próba) (p<0,05). Eredmények: Szignifikánsan csökkent (p=0,001) a vizsgált populációk fizikai aktivitása a pandémia idején, azonban a csökkenés mértékében nem találtunk markáns különbséget (p=0,159) a két csoport között. Hasonló mértékben növekedett a sportolás gyakorisága mindkét populációban a lezárások idején, ezen a téren nem találtunk szignifikáns különbséget (p=0,557). A családi állapot nem befolyásolja a fizikai aktivitást sem az egyetemistáknál (p=0,402), sem a fiatal felnőttek körében (p=0,266). A lakóhely típusa nem befolyásoló tényező az egyetemisták fizikai aktivitásában a lezárások alatt (p=0,377). Az egyetemisták körében szignifikánsan nőtt a futók-kocogók aránya a járvány idején (p<0,001), míg a fiatal felnőttek körében szignifikánsan csökkent a zenés-táncos mozgásformák űzése (p<0,001). Következtetések: Kutatásunkban igazoltuk, hogy a veszélyhelyzet hatására csökkent a vizsgált populációk fizikai aktivitása. Eredményeink iránymutatást adhatnak egy következő lezárás idejére.  Kulcsszavak: COVID-19, fizikai aktivitás, egyetemisták, fiatal felnőttek