A mikroorganizmusok patogenitása és virulenciája: definíciók, példázatok és molekuláris háttérismeretek / Emődy Levente
Bibliogr.: p. 1998-1999. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2021.32313
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2021. 162. évf. 50. sz., p. 1991-1999.
A fertőző betegségek kóroki hátterének felderítésére irányuló törekvések hosszú időre tekintenek vissza. Fogalmakkal és követelményekkel (posztulátumokkal) igyekeztek körülírni, hogy egy mikroorganizmus mikor tekinthető egy adott fertőző betegség okozójának. Egy patogén rendszertani kategóriába tartozó mikroorganizmus kimutatása a betegből önmagában még nem elegendő bizonyíték arra, hogy a betegségnek valóban az a kórokozója. Igazolni kell a továbbiakban, hogy rendelkezik azokkal a virulenciafaktoroknak nevezett tényezőkkel, amelyek valójában képessé teszik az adott betegség kiváltására. Robert Koch idejében csak fenotípusos ismeretek álltak rendelkezésre, azok figyelembevételével fogalmazta meg posztulátumait. Később, a megszerzett molekuláris ismeretek birtokában, a posztulátumokat molekuláris szinten is értelmezték. A beteg személyét biológiai, szociális és pszichés egységként kezelő holisztikus megközelítésnek is eleget téve, a posztulátumokat a kórokozó mellett az esetben érintett gazdaszervezet egyedi tulajdonságainak figyelembevételével tovább szélesítették. A dolgozat a fenti kérdéseket példákkal illusztrálva tárgyalja, majd kitér a gyakorlati hasznosítás lehetőségeire. Kulcsszavak: patogenitás, virulencia, posztulátumok, gazdaszervezet, genetikai információ, génexpresszió