A magyar nép tradicionális étkezési szokásait évszázadokon át többek között a történelmi események is befolyásolták, éppen milyen uralom alatt álltunk, vagy éppen melyik országgal voltunk szövetségbe. A kisebb szegmensek, így a családok táplálkozási szokásait pedig az adott politikai helyzet, a társadalmi hovatartozás, anyagi helyzet, a föld minősége, a vetések sorrendje, a termés mennyisége és minősége stb. határozta meg. Természetesen az időjárási viszonyok is nagy befolyást gyakoroltak a konyha alapanyagaira. A mai modern táplálkozási szokásokat ugyanakkor még erőteljesebben befolyásolja a tudás, az anyagi lehetőségek, a divat, a környezet. Ezek kombinációja, ötvözve a fizikai inaktivitással, okozza a hazai népesség vezető helyét a világ és az európai ranglistán a súlyfelesleg és az elhízás tekintetében. A romák, mint Európa legnagyobb létszámú kisebbségének egészségügyi helyzete hazánkban is nagy jelentőségű. Az egészségi állapotuk a többségi társadalomhoz képest rosszabb, várható élettartamuk is kevesebb. Nagy hagyományokkal és szokásokkal rendelkező etnikum, büszkén őrizve az ősi életmódi, vallási, hitvilági, viselkedési, családszerkezeti stb. szokások örökségét. A hátrányos helyzetükön túl ez az örökség ma is befolyásolja a táplálkozási szokásaikat is. A vándorló életmód felhagyása ellenére ma is jellegzetes ízeket, konyhatechnikákat alkalmaznak annak ellenére, hogy az asszimiláció is nagyban befolyásolja az étkezési kultúrájukat. Mind a magyar, mind a cigány kisebbség történelmén áthaladva tekintjük át a táplálkozási szokásokat, mit őriztek meg a múltból és milyen mértékű a "nyugati életforma" divatjának hatása a modern étkezési szokásaiban.  Kulcsszavak: táplálkozás, roma, magyar, hagyományok, ételek