Az egészségügyi adatkezelés és a GDPR összefüggései / Szécsényi-Nagy Balázs
Bibliogr.: p. 9. - Abstr. hun.
In: Med. et Jur. - ISSN 2061-6619. - 2021. 12. évf. 1. ksz., p. 4-9. : ill.
Az egészségügyi adatok kezelésének szabályozása több évezreddel ezelőtt kezdődött, már a Kr. előtt 460-ban született Hippokratész, görög orvosról elnevezett eskü szövegében megtalálható volt, hogy "Amit kezelés közben látok vagy hallok (akár kezelésen kívül a társadalmi érintkezésben), nem, fogom kifecsegni, hanem titokként megőrzöm. Hosszú időn át az orvosi hivatáshoz, később más egészségügyi tevékenységekhez is kötődött a titoktartási kötelezettség. Az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. törvényerejű rendelet a kérdésről már részletesebben rendelkezett. Egyrészt rögzítette, hogy a vizsgált vagy kezelt személy egészségi állapotára vonatkozó adat nem közölhető (sőt általánosságban olyan adat sem közölhető, amelyet az orvos hivatása gyakorlása során ismert meg és amelynek felfedése bárkinek kárt okozhat), másrészt tartalmazott ma is ismert kivételeket: a jogszabályi rendelkezés alapján, valamint az érdekelt személy hozzájárulása alapján történő adatközlést.