Az érvényben lévő, szisztémás terápiát követő axilláris régió sebészi ellátásáról szóló guideline-ok jelenleg nem tesznek különbséget neoadjuváns endokrin (neoadjuvant endocrin therapy, NET) és neoadjuváns kemoterápia (neoadjuvant chemotherapy, NAC) között. Többen úgy vélik, hogy megfelelő guideline-ok nélkül a kezelések után elvégzett axilláris sebészi beavatkozásoknak mindkét esetben egyforma radikalitásúnak kell lennie. A NET hagyományosan a biológiailag kedvezőbb tulajdonságú emlődaganatok esetén jön szóba, amely kérdéseket vet fel a limitált hónalji sebészi beavatkozások kapcsán. A NET hatásait elemző klinikai vizsgálatokban nem tanulmányozták megfelelően az axilláris régió ellátását és annak kimenetelét. Limitált esetszámú, megfigyelésen alapuló adatok kapcsán felmerült, hogy az axilláris nyirokcsomó-disszekciót (axillary lymph node dissection, ALND) pozitív nyirokcsomók esetén ritkábban végeztek el neoadjuváns endokrin terápia után, mint NAC esetében. A neoadjuváns endokrin terápia után elvégzett ALND-k aránya jobban közelít a primeren sebészeti ellátást kapó betegekéhez. Habár a NET után elmaradt ALND kimenetele kezelés után is pozitív nyirokcsomóval rendelkező betegeknél nem ismert, a National Cancer Database hipotézis-generáló elemzése mégis azt sugallja, hogy a NET-re kiválasztott legtöbb betegnek limitált kiterjedésű nyirokcsomóáttétje van, és a kezelést követő reziduális áttétek prognosztikai jelentősége nem ugyanazzal a jelentőséggel bír, mint a NAC után. Ezért van lehetőség olyan axilláris sebészi stratégiák meghatározására, amelyek különböznek a NAC után alkalmazottaktól.