A kognitív epidemiológia az intelligencia és az egészségi állapot összefüggésének tudománya. A modern, sokszor több százezer fős, teljes populációkon végzett kognitív epidemiológiai vizsgálatok eredményei alapján a magasabb premorbid intelligencia gyakorlatilag valamennyi mentális betegség, illetve pszichiátriai probléma alacsonyabb kockázatával függ össze. A magasabb premorbid intelligencia a halálozás, a szív- és érrendszeri betegségek, a metabolikus betegségek, a rossz egészség-magatartás és számos kisebb népegészségügyi jelentőségű betegség előfordulásával is negatívan függ össze; a légzőszervi betegségekkel és a dohányzáshoz nem köthető daganatokkal azonban gyenge vagy hiányzik az összefüggés. A mentális betegségekkel való összefüggést nem, a szomatikus betegségekkel és a mortalitással való összefüggést azonban részben mediálják a felnőttkori szocioökonómiai státusz mutatói. A speciális vizsgálati elrendezések - úgymint ikerkontroll-vizsgálatok, pszeudoexperimentális vizsgálatok, valamint a mendeli randomizáció módszerét használó molekuláris genetikai vizsgálatok - eredményei arra utalnak, hogy az intelligencia és az egészség közötti kapcsolat jelentős részét genetikai tényezők közvetítik, de a szomatikus egészségre a magasabb intelligencia következményeként elérhető jobb szocioökonómiai státusz is szerény hatást gyakorol.  Kulcsszavak: intelligencia, IQ, egészségi állapot, vezető halálokok, pszichiátriai betegségek, kognitív epidemiológia