Bevezetés: A klinikai gyakorlatban és kutatásban fontos a gyermekkori traumák felderítése, ezért szükség van átfogó, nem intruzív, és jó pszichometriai tulajdonságú mérőeszközökre. Jelen tanulmányban a Gyermekkori Trauma Kérdőív rövid változatának magyar nyelvre fordítása, illetve pszichometriai mutatóinak vizsgálata történt meg. Módszerek: Eddig összesen 529 személy vett részt a vizsgálatban: 358 normatív és 171 klinikai alany. A lefordított kérdőív 28 állításból áll, és a gyermekkori bántalmazás öt típusának mérésére alkalmas: szexuális abúzus, fizikai abúzus, érzelmi abúzus, fizikai elhanyagolás és érzelmi elhanyagolás. Felhasználtuk továbbá a demográfiai adatok rögzítése mellett a Szülői Bánásmód Kérdőívet, Események Hatása Kérdőívet és a Disszociatív Élmények Skálát. Eredmények: A belső konzisztencia vizsgálatkor a trauma kérdőív egyes alskáláinak Cronbach?s a értékei a kérdésestől (a=0,639) a kiválóig (a=0,934) terjedtek. A klinikai és a normatív alanyok összehasonlításakor a klinikai alanyok a szexuális abúzus skála kivételével valamennyi alskálán szignifikánsan magasabb pontszámot értek el, mint a normatív alanyok [PA: t (398)=-2,771; p=0,006; PN: t (398)=-5,990; p=0,000; EA: t (398)=-3,679; p=0,000; EN: t (398)= -4,759; p=0,000; Összpontszám: t (398)=-4,669; p=0,000]. A korreláció-vizsgálat eredményeiből kiemelendő, hogy a trauma kérdőíven elért összpontszám közepes erősségű negatív korrelációt mutatott a Szülői Bánásmód kérdőív anyai (r=-0,661; p=0,000) és apai (r=-0,483; p=0,000) szeretet alskáláin elért pontszámokkal. Következtetés: A kezdeti adatelemzés eredményei biztatóak a kérdőív felhasználhatóságát illetően. Összességében a Gyermekkori Trauma Kérdőív olyan mérőeszköz, amely lehetővé teszi a traumatikus életesemények szisztematikus értékelését, maximalizálva az abúzus és elhanyagolás detektálásának esélyét. Kulcsszavak: gyermekkori bántalmazás, elhanyagolás, gyermekkori trauma, trauma kérdőív