Az elmúlt hónapokban életünket alapvetően megváltoztatta a COVID-19-pandémia, melynek egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatásai egyelőre szinte felbecsülhetetlenek. A vírusfertőzés akut következményei mellett egyre több adat bizonyítja a teljes népességre kifejtett hatásait: a pszichológiai distressz, a depressziós és szorongásos tünetek, valamint az addiktív viselkedésformák gyakoriságának növekedését. Az is nagyon fontos kérdés, hogy a globális válsághelyzet hogyan befolyásolja az öngyilkossági arányszámokat. Írásomban az elmúlt időszak legjelentősebb pszichiátriai szakirodalma alapján foglalom össze a vírusfertőzés akut és krónikus hatásait, valamint a járványhelyzet általános és specifikus pszichológiai-pszichopatológiai következményeit, kiemelt figyelmet fordítva a suicidiumrizikóra és a leginkább veszélyeztetett csoportokra. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a pandémia következtében kialakuló mentális gondok és a suicid viselkedés egyre fontosabb népegészségügyi problémává válnak. Bár napjainkban még a vírusfertőzöttek gyógyítása és a fertőzés terjedésének lassítása a legfontosabb cél, mindannyiunknak fel kell készülnünk a járvány hosszú távú következményeire. A pandémia várható negatív mentálhigiénés hatásainak megelőzésére és enyhítésére általános és specifikus módszerek kidolgozása és alkalmazása szükséges. Ebben az egészségügyi, mentálhigiénés és közösségi ellátórendszerek mellett szerepet kell vállalniuk a politikai és gazdasági döntéshozóknak, a társadalmi szervezeteknek és a média munkatársainak is. Hatékony együttműködésük kulcsfontosságú az egyéni, közösségi és társadalmi szinten is alkalmazható prevenciós stratégiák megvalósításában, hiszen csak így válik lehetővé a súlyosabb mentálhigiénés problémák járványszerű elterjedésének, a "pszichodémiának" a megelőzése.  Kulcsszavak: COVID-19-vírus, lelki egészség, pszichopatológia, öngyilkosság, prevenció