Háttér: A nemszuicidális önsértés (nonsuicidal self-injury: NSSI) a Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének 5. kiadásában önálló diagnosztikai kategóriaként szerepel, hangsúlyozva "nem-szuicidális" jellegét. Ez a megnevezés és koncepció azonban heves, mai napig tartó tudományos vitát váltott ki a kutatók és klinikusok körében. Célkitűzés: Jelen kutatásunk célja egy tágabb fókuszú - NSSI prevalenciáját és pszichopatológiai korrelátumait vizsgáló - szisztematikus keresés további feldolgozása során az NSSI és az öngyilkos magatartás összefüggéseinek feltárása. Módszer: A PubMed, a Medline, a PsycInfo, a Scopus és a Web of Science adatbázisaiban szűrtünk az "NSSI" és "prevalence" és "mental disorder" vagy "psychiatric disorder" keresőszavakat használva. A találatokat kézi kereséssel egészítettük ki. Bevételi kritérium volt, hogy a publikáció angol nyelvű empirikus vizsgálat legyen, amely nem speciális populációt vizsgál. Eredmények: Összesen 25 közlemény vizsgálta explicit módon az NSSI és a szuicidalitás közötti kapcsolatot. A bevonható cikkek közül 15 gyermek/serdülő, 5 fiatal felnőtt, 4 felnőtt, egy pedig életkorilag vegyes mintát vizsgált. Az áttekintett eredmények szerint az önsértők 50-70%-a számolt be öngyilkossági gondolatokról vagy kísérletekről is. Azok, akik nem számoltak be öngyilkossági szándékról, különböztek az öngyilkossági szándékról is beszámoló személyektől egyes intra- és interperszonális jegyekben (pl. kevesebb depresszív és borderline személyiségzavar tünet, kevesebb negatív életesemény, több társas támogatás), illetve az önsértés egyes jegyeiben (pl. nagyobb gyakoriság, többféle módszer) is. Megbeszélés: Az áttekintett publikációk alapján az önsértés esetében serdülő- és felnőttkorban egyaránt igen jelentős az öngyilkossági kockázat. Meghatározott komorbid zavarok és egyéb pszichoszociális faktorok, valamint az önsértés bizonyos mintázatainak (pl. ismétlődés, többféle módszer) jelenlétében ez a kockázat még magasabb lehet. Kulcsszavak: nem-szuicid önsértés, NSSI: öngyilkos magatartás, serdülőkor