Emlékezés a lélek hangjára : a hangok önreflexiót segítő hatásmechanizmusai Roman Polanski: "A zongorista" című film egy részlete alapján / Bauer Andrea
Bibliogr.: p. 383. - Abstr. hun., eng.
In: Pszichoterápia. - ISSN 1216-6170. - 2020. 29. évf. 4. sz., p. 374-383. : ill.
Wladyslaw Szpilman - A zongorista című film főszereplője - a háborúban átélt borzalmak és teljes kiszolgáltatottsága ellenére képes volt egy olyan belső - a környezetére is ható - folyamatot létrehozni, melynek hatására megmenekülhetett. Noha mindez egyáltalán nem volt tudatos cselekedet a részéről, a művészete segítségével tette mindezt, melyben a zene és a szelfkoherencia érzésének találkozási pontja segítette őt. A tanulmányban ezen példát is felhasználva kísérletet teszek annak feltérképezésére, hogy a hangok, a zene hogyan tud - akár terápiás hatást is keltve - belső változást elérni a zenét alkotóban és hallgatóban egyaránt. A hangot a nem tudatos, testi és affektív tapasztalásunk útján vizsgálom. Kutatom azokat a folyamatokat/struktúrákat, melyek az élmények hangi reprezentációi mentén lehetőséget teremtenek a kapcsolati tudás korrekciójára. A memóriakutatások eredményeit is felhasználva koherens énkép kialakulását vizsgálom a zenepszichológia és a zeneterápia tükrében egy komplex biopszichoszociális modellben gondolkodva. Elemzem a kora gyermekkori társas viszonyulás hangi élményeinek a reziliencia kialakulásában játszott szerepét az elsődleges gondozói kapcsolat tükrében. A (zene)művészi alkotási folyamat alakulása a vitalitásaffektusok, az időérzékelés alakulásában gyökerezik, a sterni fogalmak segítségével megkísérlem e folyamat leírását, megértését. Kulcsszavak: reziliencia, zenei emlékezet, vitalitásaffektusok, zenei idő, szelfkoherencia, önszinkronitás