Kognitív kontroll folyamatok nyelvfejlődési zavart mutató egynyelvű és tipikusan fejlődő kétnyelvű gyermekek körében / Rohár Alexandra, Marton Klára
Bibliogr.: p. 634-637. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2020.00036
In: Magyar Pszichológiai Szemle. - ISSN 0025-0279, eISSN 1588-2799. - 2020. 75. évf. 4. sz., p. 623-638. : ill.
Célkitűzés: Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a kognitív kontrollal kapcsolatos elméleti koncepciókat, kiemelve azokat a fő komponenseket, amelyek szoros összefüggést mutatnak a nyelvi folyamatokkal. Rámutatunk többek között arra, hogy a nyelvi kompetencia és performancia egyes faktorai milyen összefüggést mutatnak a kognitív kontroll funkciókkal. Módszer: Tanulmányunkban egynyelvű nyelvfejlődési zavart mutató és tipikusan fejlődő kétnyelvű gyermekek kognitív kontroll teljesítményét elemezzük a legújabb kutatási eredmények alapján. Az áttekintésbe bevont tanulmányok kiválasztása során a következő szempontokat vettük figyelembe: a célcsoportot iskoláskorú, egynyelvű nyelvfejlődési zavart mutató gyermekek vagy iskoláskorú, tipikus fejlődésű kétnyelvű gyermekek alkossák; a használt vizsgálóeljárások a válaszgátlás, az interferenciával szembeni ellenállás, a munkamemória-frissítés és a kognitív flexibilitás fejlettségéről nyújtsanak információkat. Eredmények: Összességében elmondható, hogy a két vizsgált csoport heterogenitásának és az eltérő módszertani megközelítéseknek köszönhetően a szakirodalomban számos ellentmondással találkozhatunk. Mégis az általunk vizsgált kognitív kontroll funkciók tekintetében az a tendencia figyelhető meg, hogy míg az interferenciával szembeni ellenállás, a munkamemória-frissítés és a kognitív flexibilitás gyengébb a nyelvfejlődési zavart mutató gyermekeknél egynyelvű, tipikusan fejlődő társaikhoz képest, addig a kétnyelvű gyermekek ezekben a funkciókban többnyire jobb teljesítményt nyújtanak az egynyelvűekhez viszonyítva, kivéve a válaszgátlást. Következtetések Az eredmények alapján elmondható, hogy az interferenciával szembeni ellenállás és a kognitív flexibilitás szorosabb összefüggést mutat a nyelvi fejlettséggel, mint a válaszgátlás. Ez az interakció azonban eltérő irányt mutat a fenti két nyelvi csoportban. Míg a nyelvfejlődési zavart mutató gyermekek gyengébb kognitív kontroll teljesítménye hozzájárul az alacsonyabb szintű nyelvi teljesítményeikhez, addig a kétnyelvű gyermekek előnye e kognitív funkciók terén a speciális nyelvhasználati szokásoknak és a két nyelv közötti folyamatos versengésnek köszönhető. Kulcsszavak: kognitív kontroll, gátlásfunkciók, munkamemória-frissítés, kognitív flexibilitás, nyelvfejlődési zavar, kétnyelvűség