Az alkoholfüggőség egyik legsúlyosabb pszichiátriai szövődménye az alkoholmegvonási delírium, amely a hosszan tartó, nagy mennyiségű, rendszeres alkoholfogyasztás hirtelen abbahagyását követően alakulhat ki. Halálozása kezeletlen esetben 15-20%, időben észlelt és megfelelően kezelt esetekben a halálozás 1-5% közé csökkenthető. Célkitűzés: alkoholmegvonási delírium miatt pszichiátriai osztályon kezelt betegek kezelési eredményeinek vizsgálata. Módszerek: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelő intézet Pszichiátriai és Addiktológiai Centrumába 17 hónapos időszak alatt az alkohol okozta megvonási szind róma delíriummal (F10.4) diagnózissal felvételre került betegek dokumentációjának retrospektív vizsgálata alapján az ellátás eredményességét, illetve a beteg kórkimenetelét vizsgáltuk. Eredmények: az alkoholprobléma miatt felvett 1192 beteg közül 85-nél került az alkoholmegvonási delírium diagnózisa felállításra, közülük összesen kilenc fő (10,6%) exitált, minden esetben szövődményes delírium miatt. Megbeszélés: az ellátás ellenére jelentős mortalitás felhívja a figyelmet arra, hogy azon betegek ellátása, akiknél a delírium tremenshez komorbid szomatikus rizikófaktorok társulnak, a pszichiátriai ellátás kompetenciáját meghaladja. A betegek túlélési esélyének javítását szolgálná, ha az intenzív osztályok kapacitásának növelésével a szövődményes esetek már a kórházi felvételkor oda kerülhetnének és nem csak akkor, amikor már kritikus az állapotuk.