A szerzők célja a fogászati kezelések során előforduló idegen test aspiratiók, illetve ingestiók veszélyeire, azok elkerülésére, a bekövetkezett esemény szövődményeire és megoldási lehetőségeire felhívni a figyelmet. 72 éves férfibeteg kezelés közben egy endodontiai eszközt (36 mm hosszú (teljes hossz) K-tágító) aspirált. A fogorvos gastroenterológiai konziliumot kért, majd miután mellkas-röntgenfelvétel alapján kiderült, hogy aspiratióról van szó, a beteg a bronchologiai ambulancián jelentkezett. A beteget félig ülő helyzetben elhelyezve a pulmonológus excisorral többször megpróbálta megragadni a tárgyat, de az rendszerint kicsúszott a műszer pofái közül, majd a jobb tüdő 9-es segmentumának subsegmentjébe került, ekkor eltűnt szem elől és csaknem a rekeszfelszínig vándorolt. Mellkassebész és fogorvos kollégával történt konzílium alapján a magas infectiós és perforatiós kockázat miatt megoldásként másnapra jobb alsó lobectomia jött szóba. A kontroll bronchoscopia során azonban a pulmonológus Trendelenburg helyzetben ismételten átvizsgálta a jobb basalis szájadékokat és sikerült megragadnia a tű műanyag végét, majd azt az excisorral eltávolítania. A beteg ezután lege artis Clindamycin terápiában részesült. A kezelő fogorvos részéről fontos, hogy ilyenkor a következőleg beavatkozó orvosi csapat kezébe kerüljön a fogászati anamnézis, a baleset leírása, és szerencsés, ha az aspirált vagy lenyelt tárgyhoz hasonlót tudunk bemutatni a helyes stratégia meghatározása, a súlyos szövődmények elkerülése érdekében. A fogászati kezelés során a rutin eljárás részeként kell szerepelnie a műtéti terület gondos izolálásának, ami alkalmas lehet az aspiratio, illetve az ingestio megelőzésére. Ezt szolgálja a kofferdam megfelelő alkalmazása, ami a legtöbb esetben egyszerű, gyorsan és könnyen kivitelezhető művelet.  Kulcsszavak: fogászati kezelés, idegen test, aspiratio, ingestio, endodontiai eszköz, bronchoscopia, exscisor