Serdülők étkezési szokásai az "egészséghit-modell", illetve az énhatékonyság, az optimizmus és az önkontroll tükrében / Szabó Katalin, Pikó Bettina
Bibliogr.: p. 119-121. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v60i6.497
In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2019. 60. évf. 5. sz., p. 111-121. : ill.
Bevezetés: Manapság egészségünk fenntartása és a betegségek megelőzése központi társadalmi célkitűzés. Különböző viselkedési modellek segítségével számos kutatás irányul arra, hogy feltérképezze az egészséges és az egészségtelen életmód szempontjait. Ezek közül kiemelten fontos a táplálkozás, mivel az egészségtelen étkezési szokásokból eredő betegségek és elhízás nemcsak hazánkban, hanem világszerte is súlyos népegészségügyi probléma. A megfelelő táplálkozási szokások kialakítása szempontjából a serdülőkor különösen érzékeny időszak a végbemenő testi és lelki változások miatt. Ezért kutatásunk központi eleme középiskolások tudatos ételválasztási preferenciáira ható tényezők felmérése. Célkitűzésünkhöz az "egészség-hit-modell" elemeit vettük alapul, amelyeket kiegészítettünk bizonyos személyiségbeli jellemzőkkel (énhatékonyság, optimizmus, önkontroll), hogy feltárjuk a tudatos étkezéssel való összefüggéseiket. Módszertan: Vizsgálatunkat szegedi középiskolákban végeztük 440 fő bevonásával. A minta 37%-a fiú volt, életkoruk átlaga 16,0 év, szórása 1,2 év volt. Az adatgyűjtéshez online önkitöltős kérdőívet alkalmaztunk. Statisztikai elemzésünk során korreláció- és regresszióanalízist hasz-náltunk. Eredmények: Adataink a vizsgált serdülők körében az "egészséghit-modell" elemei, a személyi-ségbeli tényezők és a tudatos étkezés között számos kapcsolatot állapítottak meg. A regresz-szióelemzés eredménye szerint a tudatos étkezést legnagyobb mértékben az egészséges étkezés fontossága, a viselkedésváltozásból következő haszon, az önkontroll, valamint kisebb mértékben az énhatékonyság segíti elő, míg az észlelt korlátok változója gátolja. A fiúknál szig-nifikáns jósló erővel rendelkezett a táplálkozással összefüggő betegségekre vonatkozó észlelt hajlam, valamint az énhatékonyság, míg a lányoknál ezek a változók nem szerepeltek prediktorként. Mindkét nemnél az egészséges ételek fogyasztásának fontossága volt a legerősebb tényező. Következtetések: Eredményeinkből arra következtethetünk, hogy az "egészséghit-modell", kibővítve egyéb releváns pszichológiai változókkal, felhasználható elméleti háttérként serdülők étkezési szokásainak megismerésére. Kulcsszavak: serdülők; "egészséghit-modell"; étkezési szokások; pszichológiai változók