A szakértő a történelem korai időszaka óta résztvevője az igazságszolgáltatásnak. Természetessé teszi ezt az olyan ügyek gyakorisága, amelyeknek eldöntéséhez a határozathozatalra hivatott személy vagy személyek ismeretei nem elegendők. A orvosok szakmacsoportja volt az egyik első, amely bekapcsolódott a szakértői feladatok ellátásába. Orvosszakértő igénybevételétre a történelemben először a katonai szolgálatra alkalmatlanság kérdésében kerülhetett sor. Mára felsorolhatatlan azoknak a szakkérdéseknek a köre, amelyben az igazságszolgáltatás orvosszakértő bevonását igényli. Éves szinten százezres számban készülnek szakértői vélemények Magyarországon, amelyek között számottevő az orvosszakértői vélemények aránya. Egyrészt emiatt, másrészt az orvosszakértői szakterületre bejegyzett szakértők magas számára figyelemmel a szakértőkre vonatkozó jogi környezet változása kiemelten érinti az egészségügyi területen praktizáló szakértőket. A szakértői véleményekkel szembeni megnövekedett elvárások hazánkban a 2010-es évek elejétől csúcsosodtak ki. Ha elfogadjuk azt a nézetet, hogy a szakértőkről alkotott képet az elmúlt két évtizedben jelentősen befolyásolta a CM-hatás, hazánkban mindenképpen említést érdemel az ún. Rezesová-ügy is a szakértők megítélésére gyakorolt hatása szempontjából? Az új tendenciák olyan változásokat idéztek elő, amelyek hazánkban is életre hívták a szakértői tevékenység minden részletre kiterjedő, átfogó elemzését és újraszabályozását.