Ikertanulmányok eredményei szerint az olyan társas attitűdök, mint például a versengés, tartalmaznak öröklődő komponenseket. Ennek ellenére nem ismert a szakirodalomban olyan munka, amely a versengő magatartást genetikai polimorfizmusokkal kapcsolná össze. A versengéshez kapcsolható fenotípusokra fókuszáló genetikai asszociációs vizsgálatok olyan eredményekről számolnak be, mint pl. a kockázatvállalás és a DRD4 7-es alléljának kapcsolata. Ezt a polimorfizmust korábban széleskörűen tanulmányozták az újdonságkeresés és egyes pszichiátriai rendellenességekkel kapcsolatban. Felmerült az is, hogy ez a genetikai variáns szerepet játszik a környezetre adott viselkedéses válaszok irányításában, feltehetően a jutalmazó mechanizmusokon keresztül. A jelen tanulmányban a DRD4 7-es allél és a versengés kapcsolatát 399 egymással rokonságban nem álló, kaukázusi résztvevő önbeszámolója alapján vizsgáltuk. Eredményeink szerint érdekes gén-nem interakció mutatható ki: a 7-es allélt hordozó férfiak hiperversengőbbnek mutatkoztak mint a nem-hordozók, míg a 7-es allélt hordozó nők kevésbé voltak hiperversengők a nem-hordozókhoz képest. Ez az eredmény a többszörös összehasonlításra történő Bonferroni korrekció után is szignifikáns maradt. Csak a nők esetében volt szignifikáns pozitív együttjárás a hiperversengés és a hangulati változók (szorongás és depresszió) között, és ez az összefüggés a 7-es allélt hordozók esetében sokkal kifejezettebb volt. Férfiak esetében nem kaptunk hasonló eredményeket. Mindez arra utal, hogy a társadalmi és kulturális tényezők is fontosak lehetnek egyes, nemekre jellemző viselkedést kialakító génhatásokban. Gén-környezet interakciót feltáró pszichogenetikai asszociáció eredményeink alapján a 7-es allél fontos szerepet játszhat abban, hogy a férfiak és nők versengési stílusa a társadalmi elvárásoknak megfeleljen.  Kulcsszavak: DRD4 polimorfizmus, 7-es allél, versengő attitűdök, hiperversengés, önfejlesztő versengés, gén-nem interakció, adaptivitás