Áttekintő cikkemben a fenyegető ingerek által kiváltott figyelmi torzítások hosszabb távú figyelmi feldolgozásra gyakorolt hatását vizsgálom. Elsőként sorra veszem a fenyegető ingerek következtében fellépő figyelmi torzításokat, s kitérek ezek lehetséges idegrendszeri hátterére. Ezt követően körüljárom a torzítások adaptivitásának lehetőségeit evolúciós pszichológiai elméleti keretben. Tárgyalom ezen torzítások lehetséges hatásait az inger megjelenése utáni információfeldolgozásra, hangsúlyt fektetve a fenyegető ingerek hosszú távú figyelmet facilitáló mechanizmusaira. Végül kitérek az észlelő személyéhez köthető olyan faktorokra az ingerfeldolgozás során, melyek gyakran merülnek fel a fenyegető ingerekkel végzett kutatások során. Bemutatom a szorongás és specifikus fóbiák hatásait, valamint hogy az idősek körében végzett vizsgálatok miként segíthetnek megválaszolni még függőben lévő, a fenyegető ingerek hatásaira vonatkozó kérdéseket. Az áttekintett kutatások eredményei alapján az körvonalazódik, hogy a figyelmi torzító folyamatok nem kizárók egymásra nézve, s a fenyegető ingereknek jelentős, többnyire facilitáló hatása van az ingert követő kognitív feldolgozásra. A kutatási terület fontosságát hangsúlyozza, hogy az eredmények nagyban hozzájárulhatnak a szorongásos zavarok terápiás hatékonyságának növeléséhez.  Kulcsszavak: kognitív teljesítmény, érzelem, evolúciós háttér, fóbia, szorongás