A mentalizáció a klinikai pszichológia és a pszichiátria mára egyik legnépszerűbb területévé vált. Ennek ellenére a jelenség pontos meghatározása, mérése és osztályozása nem megoldott, különös tekintettel a pszichotikus zavarokra. Jelen vizsgálatunk elsődleges célja a Mentalizációs Kérdőív faktorstruktúrájának feltérképezése volt. Vizsgáltuk továbbá a mentalizáció dimenzióinak összefüggését a pozitív, negatív és általános pszichopatológiai tünetekkel, valamint az antipszichotikus medikációval. Két független mintát vontunk be: az első 94 személyt (szkizofrénia, n=63; szkizoaffektív zavar, n=21; pszichotikus bipoláris zavar, n=10), a második 75 pácienst foglalt magában (szkizofrénia, n=60; szkizoaffektív zavar, n=10; pszichotikus bipoláris zavar, n=5). A feltáró és megerősítő faktorelemzés négy dimenziót igazolt mindkét mintában: önreflexió, érzelmi tudatosság, pszichés ekvivalencia és érzelemszabályozás. A két mintában a mentalizációs deficit nem különbözött. A negatív tünetek súlyossága erősen korrelált az önreflexió zavarával. Az első- és másodikgenerációs antipszichotikumok adagja nem mutatott összefüggést a Mentalizációs Kérdőíven elért pontszámmal. Összességében megállapítható, hogy a kérdőív alkalmas a mentalizáció mérésére pszichotikus zavarokban. A mentalizáció nem egységes jelenség: négy pszichometriailag igazolt dimenziója eltérő összefüggést mutat a klinikai tünetekkel, de független az alkalmazott antipszichotikumok adagjától.  Kulcsszavak: mentalizáció, pszichotikus zavarok, szkizofrénia, antipszichotikumok