Az elhízás leggyakrabban több tényező - genetikai, életmódi, hormonális - hatására létrejövő anyagcserezavar, a túlzott tápanyagbevitel és a testmozgás hiánya alapvető fontosságú. A mérések többek között a testtömegindex és a testzsírszázalék meghatározásával történnek. A zsírszövetnek két típusa van, a barna és a fehér zsírszövet. A fehérzsírszövet endokrin funkciót tölt be. Az adipokinek, mint a leptin alacsony fokozatú gyulladást idéznek elő, míg az adiponektin gyulladásellenes hormon. Az elhízott emberekben számos megbetegedés kockázata jelentősen nagyobb, mint a normális testtömegűekben. Tekintettel arra, hogy elhízott emberek esetében sem lehet mindig kóros metabolikus jelenségeket tapasztalni, bevezették az elhízás fenotípusait. A metabolikusan egészséges és kóros elhízottak prevalenciáját mind gyermek-, mind felnőttkorban ismertetjük. Újabban számos szerző a metabolikusan egészséges elhízást megkérdőjelezi és azt átmeneti állapotnak tartja. Az életmód jelentős tényező a metabolikusan egészséges elhízás kialakulásában, azonban néhány tanulmány ennek ellentmond. Végül a gyulladásellenes és antioxidáns tápanyagok kerülnek bemutatásra.  Kulcsszavak: elhízás, elhízás fenotípusai, fenotípusok előfordulása, tápanyagok, élelmiszerek