Bevezetés: Az egészségműveltség fogalma és az azzal kapcsolatos kutatások az elmúlt időszakban kerültek a tudományos érdeklődés középpontjába; ennek hátterében az egészségműveltség és az egészségi állapot közötti kapcsolat felismerése áll. Jelentősége ellenére e területen még kevés vizsgálat történt hazánkban, tudomásunk szerint egyetemi hallgatók körében pedig korábban egy sem. Módszertan: A jelen közleményben bemutatott vizsgálat a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának népegészségügyi ellenőr alapszakos hallgatói körében zajlott. Az önkitöltős, papíralapú kérdőív tartalmazott a demográfiai és társadalmi-gazdasági adatokra, szubjektív egészségi állapotra és egészségtudatosságra vonatkozó kérdéseket, továbbá az Európai Egészségműveltség Felmérésben (HLS-EU) használt, az egészségi ügyekben való boldogulás mértékének megítélését szolgáló kérdéseket is, illetve magába foglalta a funkcionális egészségműveltség mérésére alkalmas Newest Vital Sign (NVS) teszt magyarra fordított változatát. Az adatok elemzése során khi-négyzet próbát és Fisher-féle egzakt tesztet használtunk az évfolyamok közötti különbségek, illetve logisztikus regressziót az egészségműveltség szintjét determináló tényezők meghatározására. Eredmények: Az elemzésbe 118 fő válaszait tudtuk bevonni. A HLS-EU-teszt alapján a válaszadók 6%-a az elégtelen, 42%-a a problémás, 44%-a az elégséges és 8%-a a kitűnő egészségműveltségű kategóriába került. A hallgatók 86%-ának volt megfelelő, 13%-uk-nak limitált és 1%-uknak inadekvát a funkcionális egészségműveltsége. A negyedéves hallgatók egészségműveltségének szintje mindkét skálával mérve magasabb volt, mint elsős társaiké, de sem a társadalmi-gazdasági státuszt jellemző paraméterekkel, sem a szubjektív egészségi állapottal nem mutatott összefüggést az egészségműveltség mértéke. Következtetés: A vizsgálat úttörő jellege miatt csak korlátozottan adódik lehetőség eredményeink összevetésére más vizsgálatokkal. Egy korábbi hazai vizsgálat eredményeihez képest, ahol 16 éven felüliek körében ugyanezekkel a skálákkal gyűjtöttek adatokat, elmondható, hogy a hallgatók körében magasabb volt a funkcionális egészségműveltség szintje és a HLS-EU-teszttel mérve alacsonyabb volt az elégtelen kategóriába tartozók aránya, mint az általános lakosság körében.  Kulcsszavak: egészségműveltség; egyetemi hallgatók