Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=136319
MOB:2018/3
Szerzők:Vida Lívia; Ottóffy Gábor; Rózsai Barnabás; Stankovics József; Tóth Beáta; Nyúl Zoltán; Kajtár Béla
Tárgyszavak:GENETIKA; EPSTEIN-BARR-VÍRUS; LYMPHOPROLIFERATIV ZAVAROK
Folyóirat:Hematológia - Transzfuziológia - 2018. 51. évf. 2. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/2068/2068-overview.xml]


  X kromoszómához kötött limfoproliferatív betegség (XLP): Az Epstein-Barr-vírus (EBV) találkozása egy ritka génhibával / Vida Lívia [et al.]
  Bibliogr.: p. 91. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/2068.2018.51.2.6
  In: Hematológia - Transzfuziológia. - ISSN ISSN 1786-5913, eISSN 0324-7309 . - 2018. 51. évf. 2. sz., p. 86-91. : ill.


Az X kromoszómához kötött limfoproliferatív betegség (XLP) ritka immundeficienciával járó szindróma, melyet az SH2D1A gén mutációja okoz. A betegséget az Epstein-Barr-vírusfertőzés aktiválja, melynek következtében súlyos immundiszfunkció alakul ki. A klinikai kép heterogén és a fatális kimenetel nem ritka. Az új, 2017-es s WHO klasszifikáció az XLP-t a limfoproliferációval társuló primer immundeficienciák között tárgyalja. Az XLP általában fiatal férfiakat érintő betegség, mely elsősorban az Epstein-Barr-vírussal (EBV) való első találkozás következtében manifesztálódik. Az SH2D1A gén által kódolt SAP fehérje elkerülhetetlenül szükséges a megfelelően hatékony antivirális immunválasz, illetve a T-, B- és NK-sejtpopulációk közötti hatékony kommunikáció kialakulásához, ezért az XLP betegekben kontrollálatlan és progresszív immunrendszer túlaktiválás alakul ki, melyből hiányoznak a regulatorikus mechanizmusok, így aztán potenciálisan halálos kimenetel mellett számos egyéb komplikáció is felléphet, mint például a hemofagocitás limfohisztiocitózis, a limfómagenezis vagy a diszgammaglobulinémia. Esetbemutatásunkban egy 17 éves fiatalember történetét prezentáljuk, aki súlyos és komplikált mononukleózissal került felvételre. Betegsége gyorsan progrediált, diffúz ARDS, hepatosplenomegalia, majd végül fatális, fulmináns májelégtelenség alakult ki, 1 nappal az SH2D1A génmutáció jelenlétének igazolása után elhunyt. Az XLP diagnózisa és kezelése kihívást jelent mind a klinikusok, mind a patológus számára, mivel a betegség igen ritka, leggyakrabban negatív anamnézisű fiúgyerekekben és kamaszokban manifesztálódik. Esetbemutatásunk célja felhívni a figyelmet erre a potenciálisan fatális ritka betegségre.  Kulcsszavak: immundeficiencia, X-hez kötött, mononucleosis, SAP, DLBCL, EBV