A Föld ökológiai állapotáról számos "diagnózis" készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás. A "diagnózis" felállítása után a társadalmi élet szinte minden területén megkezdődött a "terápiás eljárások" kidolgozása. A "terápiának" és a "diagnózisnak" számos eleme érinti a társadalom egészének életét és az egészségügyi ellátást is. Ebben a válságos helyzetben csak az éghajlatváltozás miatt az egész társadalomnak és az egészségügyi ellátásnak a következő kihívásokkal kell megküzdenie: az éghajlatváltozás miatt kialakuló megbetegedések számának növekedése, a betegstruktúra megváltozása, a rendkívüli időjárási események miatt ellátási zavarok kialakulása és a környezettudatos egészségügyi ellátás iránti növekvő elvárások. A tanulmány első része összefoglalja, hogy milyen kockázatokat jelent az ökológiai válság és az éghajlatváltozás a társadalom életére, valamint azt is, hogy ez a válság és ez a változás milyen kihívásokat jelent az egészségügyi ellátás számára. A tanulmány második része azzal foglalkozik, hogy az emberek egészségét és életét veszélyeztető kihívásokra adható válaszok kidolgozásában miért van különleges és fontos szerepe a szociológiának és a pszichológiának. Végül a tanulmány harmadik része ismerteti a szociológiai és a pszichológiai klímaparadoxonokat, amelyek megakadályozzák, hogy érdemi válaszok szülessenek az ökológiai válság és az éghajlatváltozás miatt felmerülő kérdésekre, és azt, hogy a szociológia és a pszichológia milyen lehetőségeket lát ezeknek a paradoxonoknak a feloldására.  Kulcsszavak: egészségszociológia, éghajlatváltozás, egészségügyi ellátás, szociológiai és pszichológiai klímaparadoxonok, a gyógyítás integrációs formái, öko- és klímatudatos értékrend