Bevezetés: Az extracelluláris vezikulumok méret szerint három csoportba oszthatók, exoszómák, mikrovezikulumok és apoptotikus testek. Az utóbbi években kerültek az exoszómák a kutatások középpontjába, mivel fontos szerepet játszanak a sejtek közötti információ áramlásában, a tumorok kialakulásában is lényeges szerepük lehet. A neminvazív diagnosztikában, a folyadékbiopszia módszer bevezetésével biomarkerek lehetnek. Cél: Az exoszómák mennyiségi meghatározása egészséges és petefészekrákos nők csoportjában. Anyagok és módszerek: A vizsgálatokba 18 fő egészséges és 19 fő petefészekrákos beteget vontunk be, tőlük vért vettünk le etilén-diamin-tetraecetsavat (EDTA) tartalmazó csövekbe. Az exoszóma koncentrációját ELISA-teszttel határoztuk meg. Az adatokat statisztikailag kiértékeltük. Eredmények: Az exoszómák mennyisége lényegesen különbözött a petefészekrákos és a kontrollcsoport között (1344,78+-1830,3 vs. 608,05+-498,82 p=0,0353). Az 1-es, III-as és IV-es stádiumú betegeknél a koncentrációkban lényeges eltérések mutatkoztak. Következtetések: Az exoszómák mennyiségi meghatározására alkalmas az új ELISA-kit. A petefészekrákos betegek plazmájában lényegesen magasabb exoszóma-mennyiségek mutathatók ki, sőt a FIGO-besorolással is összefüggés mutatkozik. Az exoszómák biomarkerként való alkalmazhatóságának vizsgálata ígéretesnek tűnik.  Kulcsszavak: petefészekrák, exoszóma, ELISA, biomarker