Korszerű vaspótlás / Novák Hunor [et al.]
Bibliogr.: p. 28. - Abstr. hun.
In: Hírvivő. - ISSN 1417-0795. - 2018. 23. évf. 3. sz., p. 26-28. : ill.
Vashiányról beszélünk akkor, ha a szervezet teljes vastartalma csökkent. Vashiányos vérszegénység esetében a vashiányhoz a keringő vörösvérsejtek mennyiségének csökkenése is társul. A vashiány kialakulása szempontjából különösen veszélyeztetettek a koraszülöttek, a tehéntejjel táplált csecsemők, a felszívódási zavarban, malnutritióban, vagy krónikus vérvesztéssel járó betegségben (pl. IBD) szenvedők, a vegán étrendet követő gyermekek, és a menstruáló kamasz leányok. Az alapellátásban a hemoglobin mellett az MCV (átlagos VVT térfogat) és a szérumferritin-szint a követésre leginkább alkalmas laboratóriumi paraméter. Bár hazánkban a vasraktárak állapotának megítélésére gyakran a teljes vaskötő kapacitást (TVK) és/vagy a transzferrin- szaturációt használják, a nemzetközi ajánlások erre egyértelműen a szérum ferritin meghatározását javasolják. Ez ugyanis inkább alkalmas a valódi vashiánynak az egyéb, alacsony szérumvas-szinttel és csökkent traszferrin-szaturációval, ugyanakkor normál vaskötő kapacitással járó egyéb (pl. krónikus fertőzés okozta) anémiáktól való elkülönítésére is. A ferritin akut fázisfehérje, így bizonyos esetekben (pl. akut gyulladás) félrevezető lehet, ezért célszerű mindig a CRP értékének együttes ellenőrzése is.