Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=133017
MOB:2018/3
Szerzők:Kalapos Péter
Tárgyszavak:EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS; KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGELEMZÉS; TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEZŐK; SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK
Folyóirat:IME - 2018. 17. évf. 2. sz.
[https://ojs.mtak.hu/index.php/ime/issue/view/952 ]


  Gondozni vagy nem gondozni? Ha a gondozás társadalmi haszna nagyobb, mint költsége, akkor miért nem valósul meg? / Kalapos Péter
  Bibliogr.: p. 43-44. - Abstr. hun., eng.
  In: IME. - ISSN 1588-6387, eISSN 1789-9974. - 2018. 17. évf. 2. sz., p. 36-44. : ill.


A kémiai szerhasználat egyaránt jelentős anyagi terhet ró a szerhasználóra és a társadalomra. Ugyanakkor társadalmi szinten a kémiai szerhasználók kezelése esetén a társadalmi haszon meghaladja a kezelés költségeit. Miközben a költség-haszon vizsgálatok az egészségügyben is teret nyernek, érthetetlen, hogy azok eredményeit miért nem veszik figyelembe a magyarországi addiktológiai ellátás finanszírozásánál? Az adatok azt mutatják, hogy a meglévő rendszer már nem alkalmas az addikt betegek ellátásban tartására. Így jelentős létszámú betegcsoportok maradnak ellátatlanul. A negatív trendek megfordítása minőségügyi beavatkozásokkal már nem lehetséges. A szóba jöhető változtatási irányok: szemléletváltás a finanszírozásban (prevenció primátusa a már bekövetkezett betegség kezelésével szemben), az allokációs hatékonyság figyelembe vétele, centralizáció, civil és területi ellátók megerősítése, és a szakemberképzés. Az allokációs hatékonyság egy win-neutral helyzet, amikor az addiktológiai betegellátást úgy fejlesztik, hogy például ne drága belgyógyászati ágyon, hanem addiktológiai ellátásban gyógyuljon az addikt beteg!