Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=162533
MOB:2018/2
Szerzők:Makai Alexandra; Prérrrusz Viktória; Ács Pongrác; Figler Mária
Tárgyszavak:SPORT; FIZIKAI ERŐNLÉT; EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT; MAGYARORSZÁG
Folyóirat:Sport- és Egészségtudományi Füzetek - 2018. 2. évf. 2. sz.
[https://etk.pte.hu/oktatas_aloldalak/sport-es-egeszsegtudomanyi-fuzetek ]


  Fizikai aktivitás mértékének vizsgálata a magyarországi munkavállalók körében egy európai keresztmetszeti vizsgálat alapján  / Makai Alexandra [et al.]
  Bibliogr.: p. 15-16. - Abstr. hun., eng.
  In: Sport- és Egészségtudományi Füzetek. - ISSN ISSN 2560-0680,  eISSN 2560-1210. - 2018. 2. évf. 2. sz., p. 3-16. : ill.


Célkitűzés: Napjainkban számos krónikus megbetegedés a fizikai inaktivitás és ülő életmód következménye. Ugyanakkor a testmozgás, a sport pozitív hatással van az egészségi állapotra és negatívan korrelál a túlsúlylyal, mely ugyancsak növeli a krónikus megbetegedések valószínűségét. Anyag és módszerek: Az ESS kutatás egy kétévente zajló nemzetközi longitudinális vizsgálat, mely 2001-ben indult. A populáció kiválasztása valószínűségi reprezentatív mintavétellel történik. A fizikai aktivitás felmérésé-re az European Social Survey kutatás az Egészségügyi Világszervezet ajánlását alapul véve a következő kérdést alkalmazta: Az elmúlt hét nap során hány napon gyalogolt, sportolt vagy végzett fizikailag aktív tevékenységet legalább 30 percen át vagy hosszabb ideig? A fizikai aktivitás, az életmód és szocio-demográfiai tényezők össze-függéseit y2 próbával és két- és többváltozós lineáris regressziós modellel vizsgáltuk. Az elemzéshez SPSS 22.0 programot használtunk, eredményeinket p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: A magyar válaszadó alkalmazottak 22,61 io-a teljesítette a WHO fizikai aktivitás ajánlást, míg az európai átlag ezzel szemben 31,48% volt (x2=27,21, p<0,01). A magyarok körében nem, az európai értékek eseté-ben szignifikáns különbséget találtunk vizsgálatunk során a két nem között, (x2=7,32, p<0,01). Európai vonatkozásban a magyar eredmények mind-össze a portugál és francia eredményeknél bizonyultak kedvezőbbnek. Az egészségügy, oktatás és állami vállalatok alkalmazottai kevesebb átlagos fizikai aktivitásról adtak számot, mint a magánvállalatok vagy közigazgatás foglalkoztatottjai. A fizikai aktivitás mértékét emellett meghatározta az iskolai végzettség, életkor, egészségi ál-lapot és szignifikáns kapcsolatban állt az egészséges táplálkozással.Következtetések: Eredményeink azt mutatják, hogy összevetve az európai adatokkal, a magyar munkaválla-lói lakosságnak jelentős hiányosságai vannak a fizikai aktivitás tekintetében, munkavégzésük szektorát tekintve is különbségekről beszélhetünk, melyek felhívják a figyelmet egyes munkavállaló csoportok nem megfelelő aktivitási mutatóira, melyeket a szocio-demográfiai tényezők mentén szükséges értékelni.  Kulcsszavak: fizikai aktivitás, munkavállalók, ESS