Illóolajok gombaellenes hatását vizsgáltuk aflatoxin termelő Aspergillus fajokon. Borsmenta, rozmaring és indiai citromfű illóolajának tömény (100%) és hígított (50%, 25%) adagjaival történő kezelésének hatását vizsgáltuk a következő mikotoxint termelő Aspergillus fajokon: A.parasiticus és A. pseudonomius. Az Aspergillus fajokat a Szegedi Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszékétől kaptuk. Az illóolajokat gyártási engedéllyel rendelkező kereskedelmi egységben vásároltuk. Az illóolajok gombaellenes hatását két módszerrel teszteltük. Az illóolaj zárt gőztérbe juttatásával és a gomba táptalajban történő keverésével. Három párhuzamos és egy kontroll törzset alkalmaztunk. A gomba fonalakat a szilárd gomba táptalajba szúrtuk, nem túl mélyen steril oltótűvel, majd 28C°-os termosztátba helyeztük. A telepek átmérőjét a 24, 72, és 120. órában mértük le. Azt kívántuk igazolni, hogy a különféle illóolajok eltérő mértékben, de mind rendelkeznek gombaölő hatással, valamint, hogy a hatás az olaj töménységével egyenes arányban változik. A két módszer közül a tápoldatba jutatott illóolaj hatásosabb, mint az illóolaj párlata. A kísérleteink célja annak az alátámasztása, hogy az illóolajoknak van helye az élelmiszeriparban és alkalmasak különböző élelmiszerek tartósítására. Más kutatásokban vizsgált mikrobaellenes hatás mellett, a különböző illóolajok gombaellenes hatását is érdemes feltérképezni. Kulcsszavak: aflatoxin, Aspergillus, illóolaj, élelmiszertartósítás, gombaellenes