Az étrenddel összefüggésbe hozható kardiometabolikus betegségek, mint a szívkoszorúér-betegség, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás egyre nagyobb egészségügyi terhet jelentenek világszerte. Az áttekintés bemutatja az említett betegségekhez kapcsolódó új bizonyítékokat, ellentmondásokat és prioritásokat a modern táplálkozási és politikai célokat illetően. A legfontosabb témák közé tartozik az étrendhez kapcsolódó kockázati tényezők sokféleségének értékelése nem csak a vérzsírok vagy az elhízás figyelembevételével; az élelmiszerekre és a táplálkozási szokásokra összpontosítva egy-egy tápanyag helyett; felismerve a különböző élelmiszerek összetett hatásait a hosszú távú testtömeg-szabályozásban a kalóriák egyszerű számolása helyett. A bizonyítékokon alapuló étrendi ajánlások közé tartozik a több gyümölcs, a nem keményítőtartalmú zöldségek, diófélék, hüvelyesek, halak, növényi olajok és joghurtok, valamint a minimálisan feldolgozott, teljes értékű gabonák fogyasztása; illetve a kevesebb vörös hús, a feldolgozott (pl. sóval tartósított) húskészítmények és a finomított gabonában gazdag ételek, keményítő, hozzáadott cukor, só és transzzsír felvétele. További kutatásokra van szükség a fenolok, a tejzsír, a probiotikumok, a fermentált élelmiszerek, a kávé, a tea, a kakaó, a tojás, a különleges és trópusi olajok, a D-vitamin, valamint a zsírsavak kardiometabolikus hatásáról és az étrend-bélflóra kölcsönhatásairól. Kulcsszavak: kardiometabolikus betegségek, kockázati tényezők, étrendi ajánlás