Bevezetés: A stressz a mindennapok természetes velejárója, sokszor kerülünk olyan helyzetbe, amely valamilyen frusztrációt, kényelmetlen érzést vált ki belőlünk. Ilyenkor különböző módon tudunk a stresszre reagálni, mely a táplálkozási magatartásra is hatást gyakorolhat. Célkitűzés: Vizsgálatom során célom volt feltérképezni, hogy az észlelt stressz milyen hatással van a 14-19 éves (N=108) gimnazisták táplálkozására, illetve mennyire vannak tisztában a túlevéses zavar fogalmával, tüneteivel. Módszer: Vizsgálatomhoz a kutatást kvantitatív kutatási technika segítségével készítettem el, ehhez saját összeállítású önkitöltős kérdőívet alkalmaztam, amibe szerepeltek nyitott, illetve zárt kérdések. Ezen kívül felhasználtam az Evészavar Kérdőív Bulimia alskáláját, a Fallon-Rozin Emberalakrajzok Tesztet, illetve a Megküzdési Módok kérdőíven belül az Egyéni, és a Munkahelyi kérdőívet. Eredmények: Az eredmények szerint a válaszadók jelentős részének megváltozik étkezési szokása az észlelt stresszhelyzet alatt; legtöbben kevesebbet esznek a stressz hatására. A kitöltők nagy részénél ilyenkor nem jelenik meg kontrollvesztés a táplálkozásukban. A válaszadó serdülők nagy része nem elégedett a testével, viszont többségük nem próbált még ki diétázási formát fogyási szándékkal. A kitöltők nagy része nincs tisztában a túlevéses zavar tüneteivel. Következtetések: Fontos, hogy ismerjünk bizonyos stresszkezelési módszereket, mert ha csökkentjük a stresszt, harmonikusabb táplálkozási magatartás alakítható ki, tartható fenn, illetve megelőzhetők lehetnek az evészavarok.