Háttér: A bipoláris affektív zavar mániás, depressziós és kevert epizódja esetén gyakoriak a pszichotikus tünetek, de a téveszmék és a hallucinációk értékelése gyakran hibás, ilyenkor a pszichotikus tüneteket is mutató beteget szkizofrénia, szkizoaffektív zavar, vagy paranoid zavar diagnózissal kezelik. Bipoláris zavarban a pszichotikus tünetek kedvezőtlenebb kimenetelt és kórlefolyást eredményeznek. Módszer: 2015. január 1. és 2016. szeptember 30. között Intézetünkben 365 beteget (106 férfi, 259 nő) hospitalizáltunk a BNO-10 szerint kórismézett bipoláris affektív zavarral. A pszichotikus tüneteket mutató bipoláris betegek száma 89 (24%) volt, közülük 55 (62%) tartozott a bipoláris I és 34 (38%) a bipoláris II csoportba. A pszichotikus bipoláris betegek kontrolljaként a jelzett időszak alatt felvételre került olyan 80 bipoláris beteget (22%) választottunk ki, akik sem a jelen, sem az előző felvételeik során nem mutattak pszichotikus tüneteket. Eredmények: Pszichotikus mániát 24 betegnél (27%, 12 férfi, 12 nő) észleltünk, a téveszmék grandiózus, religiózus és paranoid tartalmúak voltak. A pszichotikus tüneteket mutató depressziós betegek száma 39 volt (44%, 30 nő, 9 férfi), doxazmáik döntően bűnösségi, hipochondriás és elszegényedéses tematikát mutattak. Pszichotikus tünetekkel járó kevert epizód miatt 26 (29%, 18 nő és 8 férfi) beteget kezeltünk, őket a depresszív téveszmék jellemezték. A nem pszichotikus bipoláris betegekhez képest a pszichotikus bipoláris pácienseknél felvételkor a mániás és a depressziós epizód, a bipoláris I diagnózis, a korai (20 év alatti) betegségkezdet, a megelőző szuicid kísérlet, valamint a komorbid személyiségzavar volt a szignifikánsan gyakoribb, míg a nem pszichotikus csoportban a kevert affektív epizód, a bipoláris II diagnózis dominált. A pszichotikus csoportban a reziduális tünetek (64 beteg, 72% vs 34 beteg, 43%) és a megelőző hospitalizációk száma (férfiak 10.6, nők 12.5 vs férfiak 8.8, nők 8.6) is jelentősebb volt. A pszichiátriai betegség vonatkozásában pozitív családi anamnézis valamint a komorbid szorongásos zavar és alkoholdependencia tekintetében nem volt különbség a két csoport között. Megbeszélés: A pszichotikus bipoláris betegekre jellemző volt a korai betegségkezdet, a bipoláris I diagnózis, a komorbid személyiségzavar, emellett gyakoribbak voltak a szuicid kísérletek és reziduális tünetek a nem pszichotikus bipoláris betegekkel összevetve. Korlátozások: A relatíve alacsonyabb betegszám (89 illetve 80 beteg), és az, hogy az adatokat retrospektív módon dolgoztuk fel, korlátozza eredményeink általánosíthatóságát.