Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=126125
MOB:2017/4
Szerzők:Varga László
Tárgyszavak:TEJ; TEJTERMÉKEK; LAKTÓZINTOLERANCIA; TÖRTÉNELEM; ÁLLATOK
Folyóirat:Élelmiszervizsgálati Közlemények - 2017. 63. évf. 2. sz.
[https://eviko.hu/index.php/eviko]


  A tej és a tejgazdálkodás történelmi szerepe az európai társadalmak formálásában / Varga László
  Bibliogr.: p. 1541-1542. - Abstr. hun.
  In: Élelmiszervizsgálati Közlemények. - ISSN 0422-9576, eISSN 2676-8704. - 2017. 63. évf. 2. sz., p. 1537-1542. : ill.


Főként az utóbbi években napvilágot látott kutatási eredményekre alapozva, a szerző rövid szemlecikkében bemutatja, hogy a tejgazdálkodás a szarvasmarha, a kecske és a juh őseinek 10.500-11.000 évvel ezelőtti háziasítását követően néhány évezred leforgása alatt miként vált az emberiség alapvető tevékenységévé. Noha a mai Törökország észak-nyugati részén már mintegy 8500 éve a tejfogyasztás mindennapos volt, tejcukorbontó képesség (laktáz enzim) hiányában ez kellemetlen tünetek (felfúvódás, hasi görcsök, hasmenés) kialakulásához vezethetett. A laktóz-intoleranciából eredő problémák áthidalását nagymértékben elősegítette a tej kezdetleges feldolgozása, pl. fermentálása. Régészeti leletek tanúsága szerint a jelenlegi Lengyelország északi, középső részén már 6800-7400 évvel ezelőtt készítettek sajtokat. Fontos felismerés, hogy az európaiak laktáz-perzisztenciájáért felelős allél pozitív természetes szelekciója nagyjából ugyanebben az időszakban kezdődött meg Közép-Európában. A laktázperzisztencia biológiai evolúciója és a tejgazdálkodás kulturális evolúciója évezredeken keresztül egymással szoros kölcsönhatásban, ún. gén-kultúra koevolúciós folyamat keretében zajlott, és minden bizonnyal jelentős befolyást gyakorolt Európa lakosságának evolúciójára, genetikai összetételének alakulására.