Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=125899
MOB:2017/2-3
Szerzők:Tóth Ildikó; Füleki Alexandra; Szerafin Ágnes Kata; Lakatos Krisztina; Gervai Judit
Tárgyszavak:ANYA-GYERMEK KAPCSOLATOK; CSECSEMŐ; KOMMUNIKÁCIÓ; FIGYELEM
Folyóirat:Magyar Pszichológiai Szemle - 2017. 72. évf. 1. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/0016/0016-overview.xml]


  Közös figyelem, atipikus anyai viselkedés és kötődés / Tóth Ildikó [et al.]
  Bibliogr.: p. 86-88. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Pszichológiai Szemle. - ISSN 0025-0279, eISSN 1588-2799. - 2017. 72. évf. 1. sz., p. 69-89. : ill.


Háttér és célok: A közös figyelem képességének jellemzően 9 hónapos kori megjelenését követően a csecsemő triádikus (felnőtt-csecsemő-tárgy) interakciók során oszthatja meg a tárgyakkal, eseményekkel kapcsolatos élményeit egy másik személlyel. E képesség fejlődési ütemében megfigyelhető egyéni változatosságot a csecsemő adottságai mellett a gondozói környezet szocio-emocionális jellemzői is befolyásolhatják az interakciók minőségén keresztül. Módszer: Kutatásunkban a csecsemők 9 hónapos korában, részben kötött játékhelyzetben figyeltük meg anya-csecsemő párok triádikus helyzet létrehozására irányuló kezdeményező viselkedését, valamint közös figyelmi tevékenységét. A viselkedési jellemzőket az egyéves korban mért kötődés minőségével és az anyai érzelmi kommunikáció atipikusságának mértékével vetettük össze. Eredmények: Ahol több párhuzamos (egyszerű) közös figyelem jellemezte az interakciót, ott az anya kevesebb időt töltött passzív monitorozással, viszont többször hívta fel a csecsemő figyelmét a tárgyra dinamikus animálással, és többször pillantott a csecsemő arcára kezdeményezés közben. Ugyanakkor a fejlődésben újabb minőségi lépést jelentő koordinált (megosztott) közös figyelem legerősebb prediktorának a csecsemő összetett, az anya és a tárgy közti tekintetváltással is együtt járó válasza bizonyult. A közös figyelem viselkedések nem függtek össze az anyai atipikus viselkedéssel és a dezorganizált kötődéssel. A párhuzamos - nem koordinált - közös figyelem magas aránya viszont a bizonytalanul kötődő diádok interakciójában volt leginkább jellemző, ami az inszenzitív, a gyermek érdeklődését korlátozó gondozói viselkedés befolyására utalhat. Következtetések: A 9 hónapos kori interakciók során megfigyelt koordinált közös figyelem vélhetően inkább a csecsemő fejlődési üteme által meghatározott készségek (pl. tekintetváltogatás), mint az anya egyéni viselkedésének függvénye. Ez magyarázhatja, hogy - ellentétben a párhuzamos közös figyelemmel - a korai koordinált közös figyelem egyéni variabilitása nem mutatott kapcsolatot a kötődés minőségével, amelyet elsősorban a gondozói viselkedés alakít.