Célkitűzés: Az élelmiszeripar egyre gyakrabban alkalmaz különféle adalékanyagokat az élelmiszerek előállítása során. A vizsgálatunk célja, hogy kérdőíves felmérés segítségével megállapítsuk az íz fokozására leggyakrabban használt nátrium-glutamát expozícióját, az ízfokozó adalékanyagot tartalmazó élelmiszerek lehetőség szerinti minél korrektebb feltérképezése. Módszer: Saját szerkesztésű kérdőívvel, szociodemográfiai adatokra kérdeztünk rá speciális kérdésekkel. A kérdőív élelmiszerek fogyasztásának gyakoriságával is foglalkozik. (FFQ = Élelmiszer fogyasztási gyakorisági kérdőív) Rákérdez az általában gyakrabban fogyasztott nátrium-glutamátot tartalmazó élelmiszerek fogyasztási gyakoriságára és az elfogyasztott mennyiségére. Statisztikai elemzésre t-próbát, khi négyzet próbát és variancia analízis alkalmaztunk, amelyeket IBM SPSS 21 Statistics szoftvert segítségével dolgoztuk fel. Az eredményeket szignifikánsnak akkor tekintetük ha p<=0,05. Eredmények: A kérdőíves lekérdezés alapján megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek többsége naponta fogyaszt olyan élelmiszert, ami tartalmaz nátrium-glutamátot. A megkérdezettek többsége nem figyel rá oda, hogy adalékanyag mentes termékeket fogyasszon. Vásárlás során az elsődleges szempont az élelmiszereknek a minél kedvezőbb ára, ami nagyobb kockázatot jelent a különféle adalékanyagot tartalmazó élelmiszerek megvásárlása során. Szignifikáns összefüggést találtunk adott élelmiszerek fogyasztása és az étkezés után megjelenő hányinger, szapora szívdobogás, gyengeség érzés, és verejtékezés között. A 213 fő 86%-a fogyaszt nátrium-glutamátot tartalmazó élelmiszert. A kiszámolt átlag nátrium-glutamát bevitel húskészítményekből és felvágottakból 0,61 g/nap. Magasabb iskolai végzettséggel és magasabb BMI-vel rendelkező egyének szignifikánsan kevesebbet fogyasztottak a felsorolt élelmiszerekből. Magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők kevesebb készétel termékeket fogyasztanak (p < 0,013), magasabb jövedelemmel rendelkezők pedig, gyakrabban fogyasztanak készétel termékeket. (p < 0,015) Következtetés: A lakosság felvilágosítása fontosnak mutatkozik az ízfokozó adalékanyagok szervezetben gyakorolt különböző hatásáról, mert a kutatásból kiderült, hogy az emberek többsége nem figyel rá oda, hogy adalékanyag mentes termékeket fogyasszon. Az emberek többségének fontos, hogy olcsó élelmiszereket vásároljanak, ezáltal nagyobb a veszélye az ízfokozót tartalmazó termékek megvásárlására. Mivel a nátrium-glutamát napi beviteli mennyisége nincs meghatározva, éppen ezért feltételezhetően nagyobb egészségkárosító kockázatot jelent. Egyes személyeknél nagyobb a kockázat arra, hogy mérték nélkül, napi többféle élelmiszer elfogyasztása által, nagyobb mennyiségben kerül be adalékanyag a szervezetbe. Fontos a változatos kiegyensúlyozott egészségtudatos életmód. A bevásárlás során körültekintően kellene átnézni az adott élelmiszer összetevőit, és törekedni kellene arra, hogy a kiválasztott élelmiszer minél kevesebb adalékanyagot tartalmazzon. Az adalékanyag mentes élelmiszerek megvásárlásával sokat tehetünk az egészségünkért.