Bevezetés: Az édesanya életvitele döntő szerepet játszik saját egészségi állapota és magzata fejlődésében. Kutatásunk célja volt a Magyarországon élő nők várandósság alatt folytatott fizikai aktivitásának és táplálkozási szokásainak felmérése. Vizsgálati anyag és módszer: Kérdőíves módszerrel végeztünk kutatást. Az adatgyűjtés online módon és papír alapon zajlott, saját kérdéscsoportokat alkalmazva, továbbá a PPAQ és a FFQ felhasználásával. A felmérés Magyarországon élő, szült nőkre irányult, terhesség alatti patológiás állapotokat kizárva, 2015. június és szeptember között. A 118 válaszadó adatainak feldolgozása IBM SPSS 22.0 verziójával zajlott. A szignifikancia szint p<0,05 volt. Eredmények: Várandósság idején a faluban és községben élők, alacsonyabb iskolai végzettségűek szignifikánsan nagyobb aktivitást mutattak a városi, fővárosi lakosokkal és magasabb iskolai végzettségűekkel szemben (p=0,000). A munkát végző kismamák foglalkozásuk mellett több időt töltöttek gyors sétával, kismamatornával, úszással, szemben a munkát nem vállalókkal, továbbá egészségesebb ételeket fogyasztottak. Kismamatornán leginkább a várandósságuk előtt is sportoló nők vettek részt (p=0,002), legkevesebben a falusi lakosok, őket követve a városok, majd a község és legtöbben a főváros lakói (p),029). A terhesség előtti testtömeg index és a terhességi súlygyarapodás mértéke fordított összefüggést mutatott (p=0,038). A gyors sétával töltött idő és a súlygyarapodás mértéke egyenes arányban nőtt (p=0,043). Következtetés: A Magyarországon élő nők várandósságuk idején a legkevesebb időt sportolással töltötték, továbbá csak kis arányuk vett részt kismamatornán. Táplálkozási szokásaik iskolai végzettség és lakhely szerint mutattak eltérést. Ezen eredmények a várandósok adekvát felvilágosítását és tornaprogramba való bevonását teszik szükségessé.