Mindenekelőtt azt kell kiemelni, hogy az önellenőrzésre szolgáló gyorstesztek diagnózis felállítására nem alkalmasak. Megfelelő ismeretekkel azonban kiváló szűrési lehetőséget nyújthatnak, illetve segíthetik az egyének önkontrollját, betegségek időben történő felismerését, a betegek adherenciáját gyógyszeres terápiájukhoz. A kétségtelen előnyök mellett (pl. gyorsaság, könnyű hozzáférés) hátrányaik is vannak (pl. teljes költség a beteget terheli, eredmények téves értelmezése). Annak érdekében, hogy egy adott teszt megfelelő és helytállóan értelmezett eredményt adjon, különös figyelmet kell fordítani: (1) a megfelelő termékválasztásra (pl. tanúsító jegyek), (2) a vizsgálat kivitelezésére (pl. megfelelő időpontban), (3) az eredmények kiértékelésére és értelmezésére (pl. milyen biztonsággal zárható ki a betegség). Egy ilyen tartalmú gyógyszerészi tájékoztatás támogatná ezen termékek ("gyorstesztek") szakszerű forgalmazását és alkalmazását, igazolva ezzel is a gyógyszertárak egészségügyi intézményi sajátságát, az egészségügyi szakemberek közreműködésének szükségességét. Ezt a célt kívántuk szolgálni cikkünkkel, melynek első részében elsősorban a gyorstesztek helytálló gyógyszerészi megítéléséhez és a tanácsadáshoz szükséges alapismereteket kívántuk összefoglalni. A folytatást jelentő második cikkben néhány gyógyszertárakban is jellemzően megtalálható termékről kívánunk a napi gyakorlatban is felhasználható ismeretet összegezni.