Az immunterápiás kezelésmódok új osztályát képviselő, immunellenőrző pontokon ható ellenanyagok a daganatok egyre szélesedő spektrumán bizonyítják tartós klinikai választ kiváltó hatásukat a betegek egy része esetén. A hatékonyság növelése érdekében elsődleges fontosságú olyan biomarkerek kutatása, melyek alapján meg lehetne jósolni a terápiás hatás valószínűségét. A potenciális immunológiai prediktív tényezők vizsgálatának eddigi eredményei azt sugallják, hogy a betegek meglévő - bár önmagában a daganat progresszióját megfékezni nem képes - tumorellenes immunaktivitása megnövelheti a különböző immunterápiák hatásfokát. Az immunológiai mechanizmusok szerepének fontosságát ugyanakkor más rákellenes kezelésmódok, mint a kemo-, sugár- és célzott terápia hatásában is kimutatták. Az immunrendszerben rejlő lehetőségek teljesebb kiaknázása valószínűleg az immunterápiáknak ezekkel, illetve egymással való kombinációja útján lesz lehetséges, mely a beteg és a tumor immunstátuszát jellemző, többkomponensű biomarkerrendszer kifejlesztését teheti szükségessé.