A közforgalmú és klinikai gyógyszertárak forgalmának egy részét a betegek valós igényeire épülő, magisztrálisara elkészíthető készítmények adják szilárd, félszilárd és folyékony gyógyszerformák terén egyaránt. Szükségszerű az, hogy időről időre áttekintsük az egyes receptúrákat, megújítsuk azokat, esetleg részben alkalmazkodva a gyógyszeripar által diktált aktualitásokhoz, új készítményeket dogozzunk ki, amelyek végül bekerülhetnek a Formulae Normales (FoNo)-ba. A szemcseppek és műkönnyek tekintetében is találunk olyan tulajdonságokat és ebből eredő nehézségeket, amelyek megoldásra várnak, hiszen jelenleg ezek irodalmi adatokkal alátámaszthatóan enyhén sejtkárosító hatásúak, kontaktlencse viselése mellett nem használhatók és viszonylag rövid ideig eltarthatók. Alapvető szempont ilyen esetekben, hogy elkerüljük a formulálás közbeni, majd később a használatból eredő külső kontaminációt (mikrobiológiai, szilárd részecskék). Lehetőség szerint olyan megoldásokat kell keresnünk, amelyekhez elegendő a legalacsonyabb szintű patikai laboratóriumi infrastruktúra, továbbá nem igényelnek különösebb beruházást, a rutin műveletektől való eltérést, valamint az alapanyagok is könnyen hozzáférhetők. Jelen összefoglaló célja annak a kísérleti munkának és eredményeinek rövid ismertetése, amelynek fókuszában a mindennapi patikai gyakorlatba potenciálisan átültethető, nátrium-perborát tartalmú műkönny előállítása áll. A készítmény más, magisztrális műkönnyekkel szembeni előnye, hogy nem toxikus konzerválószert tartalmaz, a felbontástól számított eltarthatósága legalább 1 hét (bontatlanul min. 30 nap), valamint kontaktlencse viselése mellett is alkalmazható.