Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=119251
MOB:2016/1
Szerzők:Hüse Lajos
Tárgyszavak:EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT; STATISZTIKA; NÉPEGÉSZSÉGÜGY
Folyóirat:Acta Medicinae et Sociologica - 2015. 6. évf. 18-19. sz.
[https://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=2535]


  A szubjektív egészségi állapot tényezői és azok változása Nyíregyházán és vonzáskörzetében / Hüse Lajos
  Bibliogr.: p. 119-120. - Abstr. hun., eng.
  In: Acta Medicinae et Sociologica. - ISSN 2062-0284, eISSN 2559-866X. - 2015. 6. évf. 18-19. sz., p. 96-120. : ill.


A tanulmány a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara és Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya együttműködésében megvalósuló életminőség-kutatás 2015-ös, 4. hullámának adataira támaszkodva mutatja be a nyíregyházi lakosság szubjektív egészségi állapotát befolyásoló tényezőket. Néhány további szempontból áttekinti a lakosság egészségi állapotát, illetve egészségmagatartását. A tanulmány célja elsősorban az adatközlés, illetve a panelmintán megvalósuló korábbi hullámok eredményeivel való összevetés. Új elemként az aktuális hullám kiterjed a megyeszékhelyhez tartozó járás kistelepülésein élők vizsgálatára is, így a tanulmány több helyen kitér a városi és vidéki lakosság egészség-helyzetének összehasonlítására is. A szubjektív egészségi állapottal kapcsolatosan megállapítható, hogy az azt befolyásoló tényezők hasonlóképpen befolyásolják a lakosság egészségérzetét, mint a korábbi években. Az eltérések nem jelentősek, de az megállapítható, hogy a 2015-ös mintába került személyek összességében egészségesebbnek érzik magukat, mint a korábbi hullámok panel-mintáját alkotó személyek. Az adatok alapján elmondható, hogy a szubjektív egészségi állapotot befolyásolja a megkérdezettek neme, életkora, legmagasabb iskolai végzettsége, családi állapota, továbbá az, hogy szenved-e állandó vagy visszatérő betegségektől, van-e barátja vagy sem. Összefüggés mutatható ki a megkérdezettek boldogsága és vélelmezett egészsége között is. A tanulmány második felében a lakosság egészségi állapotára és egészségmagatartására vonatkozó kérdések adatainak bemutatására szorítkoztam. Ennek főbb tanulsága, hogy a vidéki lakosság betegségterhei magasabbnak tűnnek, mint a városlakóké, miközben az egészségügyi ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz hozzáférésük szűkebb.