Az elmúlt évtizedekben számos külföldi kutatás mutatott rá a fonológiai tudatosság olvasásban betöltött kiemelt szerepére. A vizsgálatok többsége az olvasási teljesítményt a szóolvasással, dekódolással jellemezte, kevesebb figyelem irányult e metanyelvi készség szövegértésben betöltött szerepére. Azon kevés angol nyelvterületen végzett empirikus vizsgálat, amely a fonológiai tudatosság szövegértésben betöltött szerepét tárta fel, hosszabb időn keresztül fennálló együttjárást mutatott a két változó között. Jól ismert tény, hogy a magyar diákok szövegértési teljesítményének egyik befolyásoló tényezője a család szocioökonómiai státusza (SES). A legtöbb nemzetközi vizsgálati eredmény szerint a SES meghatározó szerepet tölt be a fonológiai tudatosság alakulásában is, de hazai kontextusban még nem vizsgálták e kapcsolatrendszert. Jelen tanulmány célja a fonológiai tudatosság fejlődésének és szövegértéssel való kapcsolatának vizsgálata a SES tükrében az általános iskola első négy évfolyamán. A vizsgálatban egy általános iskola alsó tagozatos tanulói vettek részt (N=205). A tanulók egy online fonológiai tudatosságot, egy szövegértést mérő tesztet és egy papír-ceruza alapú háttérkérdőívet töltöttek ki. A fonológiai tudatosság fejlettségi szintjében szignifikáns változás második és harmadik évfolyam között történt. A teljesítmény a negyedik évfolyamon sem érte el a maximumot. Adataink szerint a SES mind a fonológiai tudatossággal, mind a szövegértéssel szignifikáns kapcsolatot mutatott. A három változó közötti kapcsolatrendszert feltáró modell szerint a SES meghatározza a fonológiai tudatosság és a szövegértés alakulását egyaránt, és e két kognitív változó között kölcsönös kapcsolat áll fenn. Tanulmányunk felhívja a figyelmet a fonológiai tudatosság fejlesztésének fontosságára az olvasástanulás időszakában, valamint az otthoni környezetből fakadó hátrányok időben történő kompenzálására, megteremtve ezzel a tanulók szövegértési teljesítménye javulásának és sikeresebb iskolai pályafutásának lehetőségét.