Porcpapucs és omega konnektor - új kombinált lehetőség a sérült vagy hiányzó stapestalp rekonstrukciójára és a hosszú columella (TORP TTP-Variac) stabilizálására / Gerlinger Imre [et al.]
Bibliogr.: p. 92. - Abstr. hun., eng.
In: Otorhinolaryngologia Hungarica. - ISSN 0016-237X. - 2015. 61. évf. 3. sz., p. 88-92. : ill.
Tympanoplasticai tevékenységünk során a hiányzó hallócsontláncolat pótlása az egyik legkomolyabb kihívást jelenti. A hallócsontláncolat hiánya esetén az ép stapestalp és a dobhártya közötti távolságot többféle módon hidalhatjuk át (corticalis hosszú csontcolumella, TORP alloplasticus protézisek, malleust pótló protézis és TORP talpra ragasztott rövid columella és egy második rövid columella, csuklós titán columella, Vibrant Soundbridge coupler-el). A rekonstrukció sikerét további számos tényező befolyásolja: haematoma képződés, az atmoszférikus nyomás változása, hegképződés, savóképződés, a dobhártya és a talp kedvezőtlen szöge, következményes limitált rálátás a stapes talpára. A végső halláseredmény szempontjából lényeges, hogy egy- vagy kétszakaszos-e a műtét, milyen a dobhártya akusztikus tulajdonsága, légtartó-e a dobüreg, azaz működik-e a fülkürt? Különösen kedvezőtlen a helyzet a rekonstrukció szempontjából, ha a láncolat teljes hiánya mellett a stapestalp sérült. Az ilyen esetek megoldására intézetünkben egy új módszert dolgoztunk ki. A műtét első szakaszában a stapes sérült talpát egy "porcpapuccsal" rekonstruáltuk, majd a műtét második szakaszában (6 hónappal később) a porc talpra helyezett omega konnektor és a dobhártya közé TTP Variac hosszú titán protézist (Kurz, Germany) helyeztünk. Az omega konnektor gömbszerű feje, valamint a dobhártya alá illesztett vékony porcszelet a protézis biztonságos illesztését segítették elő. Két betegünk kapcsán ezzel a műtéti megoldással jelentős hallásjavulást értünk el rövid távon. Egyik betegünknél a csontlégköz a műtét előtti átlagos (0,5 kHZ-4 kHz) 4I ,25 dB-ről I 0 dB-re csökkent. Másik betegünkben ugyancsak jelentős hallásjavulást tapasztaltunk: a csont-légköz 43,75 dB-ről 12,5 dB-re csökkent. A légvezetés javulása az első esetben 26,25 dB, a második esetben 37,5 dB volt. A csontvezetés romlását egyik esetben sem észleltük. Közleményünkben a sebészi módszerünk részletes ismertetésén túlmenően áttekintést adunk a "csak stapestalp" szituáció további megoldási lehetőségeiről.