A három hazai intézmény sebészeti és idegsebészeti osztályainak antibiotikum felhasználásában, antibiotikum költségek tekintetében és a nozokomiális infekciók arányában jélentős különbségek adódtak. A bemutatott különbözőségek is a leegyszerűsített felhasználási adatösszevétesek szakmaiatlanságára, továbbá a benchmarking elemzések komplexitására, az antibiotikum felhasználás hátterében álló tényezők figyelem-bevételének szükségességére hívják fel a figyelmet. Nyilvánvaló, hogy a legjobb gyakorlat meghatározása érdekében további megfontolások, számos antibiotikum felhasználásra hatással bíró tényezők közötti szelekció és/vagy súlyozás is szükséges. Tapasztalataink szerint a kórházak beavatkozási portfóliói, az ápolási idő hossza, a betegek állapota, a helyi antibiotikum protokoll megfelelő használata mind jelentős hatást gyakorolnak az infekciókontroll tevékenység eredményességére. A kockázatkiigazítás a szakirodalom alapján viszont még korántsem tekinthető megoldottnak. Mivel megítélésünk szerint a betegek esetösszetétele döntő mértékben befolyásolhatja a benchmarking kutatás eredményét, és a témában publikált közlemények hazai adaptálása számos kérdést és kihívást vet fel, ezért célszerűnek tűnik egy, a komorbiditási rizikófaktorok számszerűsítésével integrált új kockázatkiigazítási módszer fejlesztése. Minden érdeklődő kórházi kollégát várunk benchmarking hálózatunkba, hogy minél több intézményt hasonlítsunk össze és ezáltal egy közös tanulási folyamat során valamennyiünk számára hasznos következtetéseket, gyakorlati tapasztalatokat tudjunk megosztani egymással. Célunk az antibiotikum alkalmazás és az infekciókontroll gyakorlat folyamatos minőségfejlesztése, tehát végső soron a betegbiztonság fokozása az összes résztvevő intézményben.