Bevezetés: A habituális vetélés a nők 1%-át érintő rendellenesség, amelynek hátterében genetikai, endokrin, méhűri anatómiai, immunológiai, mikrobiológiai és hematológiai, valamint andrológiai zavarok mutathatók ki mint kockázati tényezők, de az esetek felében ismeretlen ok miatt alakul ki. Célkitűzés: A habituális vetélés kockázati tényezőinek kutatása során a szerzők arra a kérdésre kerestek választ, vajon a magyar lakosságban milyen gyakran fordul elő a méhüreget érintő anatómiai rendellenesség. Módszer: Retrospektív módon dolgozták fel 152 habituális vetélő adatait. Az esetleges méhűri eltérés tisztázására 132 betegben vagy diagnosztikus hiszteroszkópia, vagy a méhüreg 3 dimenziós ultrahangvizsgálata, 16 esetben hysterosalpingographia, 4 esetben hysterosalpingo-sonographia történt. Eredmények: Megállapították, hogy a habituális vetélők 15,8%-ában méhűri rendellenesség mutatható ki. A rendellenességek közül septum uteri 6,5%-ban, endometriumpolypus 2,6%-ban, uterus arcuatus 2%-ban, uterus bicornis 2%-ban, submucosus myomagöb 1,3%-ban és méhűri synechiák 1,3%-ban fordultak elő. Következtetések: A szerzők megfigyelése arra utal, hogy habituális vetélésben szenvedő nőkben a méhüreg morfológiai rendellenessége gyakori. Ilyen esetekben javasolt a méhüreg anatómiai vizsgálata.