A cervikális léziók restaurációja a mai napig nem megoldott a tömőanyagok kiszámíthatatlan adhéziója és a plakk-akkumuláció miatt. Vizsgálatunk során három üvegionomer cement gingivára kifejtett hatását tanulmányoztuk. Ezen belül választ kívántunk kapni arra, hogy egy közelmúltban kifejlesztett, fényre polimerizálódó kompozitlakk javítja-e az üvegionomereknek a plakk-akkumulációra és ennek révén az ínyre gyakorolt hatását, valamint milyen mértékben jelent megoldást a fognyaki érzékenység csökkentésére. A vizsgálatban 30, nemdohányzó, legalább egy supra- vagy paragingivális cervikális léziót mutató, parodontálisan egészséges egyén vett részt. A fognyaki lézió a véletlenszerűen kiválasztott három üvegionomer tömés egyikével került ellátásra, majd értékeltük a gingivális paramétereket kiinduláskor, illetve 6 héttel és 6 hónappal később. Eredményeink szerint a fognyaki érzékenység mindhárom csoportban csökkent. A plakk értékek is minden csoportban csökkenő tendenciát mutattak, ez ugyanakkor nem tükröződött a gingiva állapotát jelző paraméterekben. Az ínyvérzés és sulcusfolyadék mennyisége ugyanis növekedett a lakkal bevont tömések esetében. A vizsgált paraméterek változásai hat hónap alatt sem a csoporton belül, sem a csoportok között nem mutattak statisztikai szignifikanciát. Következtetéseink alapján a vizsgált üvegionomer tömések lehetséges alternatívát jelenthetnek a fognyaki léziók ellátásában, jelentősen nem változtatva a plakk és gingivális paramétereket. Ugyanakkor a fényre polimerizálódó lakkal bevont üvegionomer tömések gingivális hatása nem volt sem klinikailag, sem statisztikailag szignifikánsan kedvezőbb.