Elméleti háttér: A közösségi szintű lelki egészségfejlesztés fontossága folyamatosan nő, ezért egyre lényegesebb a lelki egészségre vonatkozó információk áttekinthető kommunikálása. Cél: Kutatócsoportunk - a hódmezővásárhelyi önkormányzat felkérésére - arra vállalkozott, hogy empirikus vizsgálattal tárja fel a lelki egészségfejlesztési prioritások megállapításához szükséges adatokat. Módszerek: A hódmezővásárhelyi lakosság körében végzett (N = 1839 fő) vizsgálat során sor került a pszichológiai életminőség felmérésére, valamint a Mentális Állapotfeltáró Kérdőív felhasználásával a mentálisan egészséges, sérülékeny és veszélyeztetett csoportok azonosítására. Eredmények: A hódmezővásárhelyiek körében a WHO Jól-lét Kérdőív (6,84 +- 3,12), a Beck Depresszió Kérdőív (10,30 +- 11,00), az Általános Énhatékonyság Skála (8,14 +- 3,12) és a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív Élet Értelmessége Alskála (BSCI-LM; 8,36 +- 2,71) pontszámai szignifikánsan (p < 0,001) kedvezőtlenebbek a Hungarostudy 2013 országos adatainál. A mentálisan egészséges, sérülékeny és veszélyeztetett csoportok mentén végzett ANOVA-próba a WHO Jól-lét Kérdőív, Általános Énhatékonyság Skála és a BSCI-LM esetében monoton csökkenő; a Beck Depresszió Kérdőív és az általános unalom vonatkozásában pedig monoton növekvő, szignifikánsan eltérő (p < 0,001) átlagokat mutat. A megkérdezettek 38,7%-a tekinthető mentálisan egészségesnek, 35,3%-a sérülékenynek, 16,3%-a pedig veszélyeztetettnek (nem besorolható: 9,7%). Drámai helyzetben van a 45-64 éves korú, általános iskolai végzettségű férfiak csoportja (4,5% mentálisan egészséges, 45,5% sérülékeny, 50% veszélyeztetett). De a 18-44 éves korosztályba tartozó, általános iskolai végzettséggel rendelkező nők (20,3% mentálisan egészséges, 42,4% sérülékeny, 37,3% veszélyeztetett), és - meglepő módon - a 45-64 éves korosztályba tartozó diplomás nők (25% mentálisan egészséges, 51,3% sérülékeny, 23,8% veszélyeztetett) is kiemelt intervenciós célcsoportként kezelendőek. Következtetések: A Szegedi Egészségfejlesztő Műhely kutatócsoportjának eredményei alapján a Mentális Állapotfeltáró Kérdőív alkalmas lehet egy célcsoport lelki egészségének tájékozódó jellegű, közösségi szintű jellemzésére.